Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

3. Más hazai és a külföldi levéltárak a XVIII. század végén és a XIX. század első felében

A magyarországi kormányszervek működése során a XVI. századtól jelentős mennyiségű és értékű levéltári anyag keletkezett, ám a Magyar Királyi Udvari Kancellária (Bécsben) és a Magyar Királyi Helytartótanács (Pozsonyban, 1784-től Budán) irattárában őrizték a régi iratanyagaikat, külön levéltár egyiküknél sem alakult ki. Ellenben a Magyar Királyi Udvari Kamaránál — mint arról fentebb már szóltunk — királyi utasításra 1738-tól levéltár szervezésébe fogtak, és ennek eredményeként 1755-ben ténylegesen létre is hozták a külön levéltárat a kincstár és az uralkodó érdekei szempontjából fontos iratanyagok gondozására. A Kamarai Levéltár megalakulásakor és később is az ország legnagyobb, leggazdagabb levéltára volt. Itt helyezték el 1755-ben és 1756-ban a következő iratokat:

• a Kamara irattárából az 1531-1752. évi királyi leiratokat és ezek leveleskönyveit (85 kötet) a mutatókkal együtt; a királyi jogügyek igazgatójának jelentéseit; egyéb jelentéseket; a királyi könyvek tizenegy kötetét (1527-1749); a volt Budai Kamarai Igazgatóság teljes irattárát; azokat az okleveleket és iratokat, amelyek nem a Kamara ügyvitelében keletkeztek (ezek között számos családi levéltár volt, amelyek jószágvesztések következtében kerültek a Kamarához);

• a Számvevőségnél és a bizottságoknál őrzött összeírások és jelentések közül a régebbieket;

• a királyi jogügyek igazgatójának kölcsönadott 20 csomónyi iratot;

• a Szepesi Kamarai Igazgatóságtól válogatott iratanyagokat, köztük a 300 csomót kitevő családi levéltárakat, valamint a kb. 70 felső-magyarországi várra, uradalomra, városra és falura vonatkozó iratokat.20

A Kamarai Levéltár később is átvett iratokat az irattártól, de ez nem rendszeresen történt. 1848-ig csak 1805 előtti iratok kerültek át a levéltárba.21 Nagyságához híven a Kamarai Levéltár személyzetének létszáma lényegesen meghaladta az Archivum Regniét. Míg előbbinél 1756-ban 4 fő (1 igazgató, 2 sorjegyző és 1 írnok), 1765-ben 7 fő (1 igazgató, 1 allevéltár211 Herzog, Kamarai levéltár II., 155-160.

21 Vő. Sinkovics, Kamara selejtezései.

68