Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

Bevezetés

Jánossy Dénes és Ember Győző főigazgatók emlékének

BEVEZETÉS

Hazánk, nemzetünk emlékezetének egyik legfontosabb intézménye a Magyar Országos Levéltár, amely napjainkban Budapesten négy telephelyen működik. A budai vár északi részén emelkedő Bécsi kapu téri, eleve levéltárnak épült neoromán palotában, az ide közel eső Szentháromság téri hajdani pénzügyminisztériumi épület és az Úri utcai Majláth-palota egy részében, valamint az 1994-ben, Óbudán felépült új, modem levéltárépületben. Több mint két és félszáz munkatárs gondozza az itt őrzött levéltári anyagot, a középkor évszázadaiban keletkezett becses pergamen okleveleket, a magyar törvények eredeti példányait, a gazdag családi levéltárakat, térkép-, terv- és pecsétgyűjteményeket, az új- és legújabb kori kormányzati aktákat, a gazdasági élet szerveinek sokféle dokumentumát szinte napjainkig terjedően. E felbecsülhetetlen értékű tudományos és kulturális kincs mennyisége mára túllépte a hetvenkétezer folyómétert. Szemléltetésül: ha a levéltári iratokat élükre állítva egymás mellé helyeznénk, akkor az így létrejövő iratkígyó Budapesttől kiindulva túlnyúlna Cegléden.

A mai Országos Levéltár kétszázötven éves fejlődés eredménye. A- kárcsak a magyar népnek és az országnak, levéltárának is meglehetősen hányatott történelme van. Könyvünkben kísérletet teszünk arra, hogy létrejöttének előzményeivel együtt bemutassuk az intézmény múltját és jelenkorát, jellegének, feladatkörének, épületeinek, gyűjteményeinek, személyzetének és tevékenységének alakulását. Reményeink szerint a szakembereknél szélesebb körben is érdeklődést vált ki és tanulságokat hordoz a történelmünk fontos írásos forrásainak megőrzésére és — ma már ezt is mondhatjuk — közkinccsé tételére hivatott, a pozsonyi régi országház helyiségében elhelyezett pár ládányi iratból kiteljesedett nagy, modem intézmény históriája.

Eddig számos olyan tanulmány született, amely az intézmény történetének egyes korszakait vagy témáit tárgyalta. Ugyanakkor nem dúskálunk a korszakokon átnyúló, általános tematikájú művekben. Ha az előtörténetet, az Archivum Regni és az 1874 utáni Országos Levéltár történetét egyaránt tárgyaló munkákat vesszük figyelembe, akkor mindössze néhányat említhetünk: Kossányi Béla Országos Levéltárunk című, 19365