Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
III. Az Archivum Regni története (1756-1874)
kintette szívügyének a rendek intézményét. Ennek következtében a korábbi periódushoz képest hanyatló évek köszöntöttek a levéltárra, amely természetesen nem az itteni munka leálltát, csupán intenzitása csökkenését jelentette. II. József uralkodása, a felvilágosult abszolutizmus gyakorlati politikája alapjaiban rengette meg a rendi Magyarország viszonyait. A reform- intézkedések a rendek levéltárát sem kerülték el. A király 1783. november 28-án először a levéltár Budára költöztetését rendelte el. Az intézkedés közvetlen indoka az volt, hogy a levéltárnak helyet adó pozsonyi régi országház épületét a Theresianum növendékei használatára kívánták igénybe venni. A döntés önmagában logikus volt, annál is inkább, mert — láttuk — az országgyűlés már 1723-ban tervbe vette, hogy ha a kormányszékek Budára vagy Pestre költöznek, akkor a levéltárat is oda kell áttelepíteni. Márpedig az Archivum Regnire vonatkozó rendelkezés után nem sokkal, december 9-én II. József a helytartótanács és az ezzel összevont kamara Budára helyezéséről határozott. A levéltár végül 1784 nyarán került át Budára, miután — kisebb huzavona után — épületet találtak elhelyezésére, illetve lakást a levéltámok, az al- levéltámok és az írnok számára. Még Pozsonyban, pár nappal az átköltöztetésről hozott királyi rendelet után a kancelláriai tanácsossá lett Bachó József helyett új országos levéltámok lépett hivatalba Rudnyák András addigi allevéltámok személyében, akit — nádor és helytartó hiányában — az országbíró nevezett ki 1783. december 1-jével. Ő volt az első, de korántsem az utolsó olyan levéltámok, aki a levéltár személyi állományából került az Archivum Regni élére, és magas rangú elődeitől eltérően nem rendelkezett más tisztséggel, így teljes munkaidőben a levéltár rendelkezésére állhatott. Három — alább szó lesz róla — rendkívül változatos, sok feladatot adó évtizeden át látta el a levéltár vezetését. Rudnyák helyére allevéltámoknak Bittó Titusz írnok, az ő helyére írnoknak Kámody Ignác kapott kinevezést. így továbbra is három fő maradt a létszám, de immár mindhárom alkalmazott teljes munkaidejében végezhette a levéltári feladatokat, így rögvest a költözködés előkészítését. A levéltár Budára szállítását a Dunán, hajóval bonyolították le. Ennek során megtörtént a baj: az iratanyagot szállító uszály léket kapott, és a beáramló víztől az iratok egy része károsodást szenvedett. A budai várban, az Országház utcában álló volt klarissza kolostor kétemeletes épületében kapott új otthont a levéltár — elég mostoha körülmények között. Ezt az épületet (ma: Országház u. 28.) — akkortól „nagy 56
