Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
Tartalomjegyzék
A személyi állomány átalakulása 116 A levéltári tevékenység eredményei, jellemzői 125 Pauler Gyula érdemei, a Pauler-korszak jelentősége 155 5. Az Országos Levéltár Pauler közvetlen utódainak vezetése alatt (1903-1912) 156 6. Csánki Dezső főlevéltámoksága. Levéltárépítés, világháború és forradalom (1912-1919) 169 7. A tanácsköztársasági hónapok a levéltár életében (1919) 183 8. A belügyminisztériumi felügyelet utolsó évei (1919-1922) 187 V. A KULTUSZMINISZTÉRIUMI FELÜGYELET ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYI INTEGRÁCIÓ KORSZAKA (1922-1949) 193 1. Szervezeti reform, törvény a Gyűjteményegyetemről és a levéltárról, az új épület birtokbavétele (1922-1923) 193 2. Csánki Dezső főigazgatóságának 1923 utáni szakasza 200 Szervezeti keretek 201 A levéltári palota berendezése, díszítése 205 A levéltár személyzeti viszonyai 207 A levéltári anyag gyarapodása és csökkenése, állományvédelem 212 Levéltári feldolgozó munkák, kutató- és referensszolgálat 216 Kiadványkészítés, közművelődés 219 Az Országos Levéltár könyvtára 221 Nemzetközi kapcsolatok 222 Az Országos Levéltár és a magyar levéltárügy 225 3. A Csánki-korszak értékelése 228 4. Rövid átmenet: a levéltár Döry Ferenc vezetése alatt. Törvény a Magyar Nemzeti Múzeumról (1932-1934) 229 5. Herzog József főigazgatósága (1934-1941) 233 Az Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeumi Levéltár egyesítése, levéltár-szervezeti reform, szakmai munkaprogram 234 A személyzeti és szervezeti viszonyok alakulása 1934 és 1941 között 236 Az épület és a technikai felszerelés ügyei 241 Az iratanyag gyarapodása, a fényképgyűjtemény kialakítása 242 Levéltári feldolgozó munkák 244 Kutató- és tájékoztató szolgálat 247 Kiadványkészítés, közművelődés 249 Könyvtár 250 Nemzetközi kapcsolatok 251 536
