Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VIII. Az újraegyesített Országos Levéltár
fontos szakmai rendezvényen, így a nemzetközi levéltári kongresszusokon, a kerekasztal-konferenciákon, az európai és a közép-kelet-európai levéltáros találkozókon, az 1996 óta megrendezett, az elektronikus iratokkal foglalkozó DLM-fórumokon részt vettek. Az Országos Levéltár rendezte meg a Nemzetközi Levéltári Tanács állományvédelmi bizottságának ülését (1996) és a Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferenciát (1999), utóbbin 74 ország 186 regisztrált képviselője vett részt. Körmendy Lajos és Albrechtné Kunszeri Gabriella aktív tagja nemzetközi szervezetek szakmai bizottságainak. A levéltár az utóbbi években már képviseltette magát a NATO levéltári tanácsülésein, illetve az Európai Unió és társult országai levéltárvezetőinek félévente tartott értekezletein. 1994 óta újra az Országos Levéltár munkatársa (Fazekas István) látja el a bécsi polgári levéltári delegátusi teendőket. Rendszeresen lehetőség nyílik egyre több európai, olykor tengerentúli országba irányuló tanulmány- utakra. Különösen erős az intézmény szerepe az állományvédelem területén kialakult nemzetközi együttműködésben. Néhány országgal folytatódott a mikrofilm-csere, több országgal pedig a kiad vány csere. Nem sikerült viszont ismét fellendíteni a hungarika-feltárást. Kiemelkedő szerepet játszott az intézmény a felső- és középfokú szakképzésben. Az 1990-es években kidolgozta az irattárosi, a levéltári kezelői és a segédlevéltárosi képesítő tanfolyamok tanterveit és követelményrendszereit, majd évente szervezett tanfolyamokat és bonyolított le vizsgákat. Továbbra is biztosította a levéltár szakos egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatát, és több levéltárosa oktatóként is közreműködött az egyetemi képzésben. Ebben a korszakban érkezett el az ideje annak, hogy a levéltár vezetése intézményi díjakat alapítson, amellyel elismerheti a hosszú időn át kiemelkedően dolgozó, az Országos Levéltár hírnevét öregbítő munkatársainak teljesítményét. A Pro Archivo Regni-díjat 1995, az Ember Győző-díjat pedig 2002 óta évente adományozza a főigazgató az arra érdemes személynek. Az 1992-ben kezdődött időszak sok vonatkozásban az Országos Levéltár megújulásának korszaka, amelyben már egyre határozottabban jelentkeztek a levéltári szakterületet és szakmát mélyen érintő paradigma- tikus változások jelei. Az elektronikus iratkezelés terjedése és a gyors információszolgáltatás iránti kutatói igények olyan új kihívások, amelyekre csak egy helyzetét, funkcióját, szerepét, egész eddigi szakmai alapelveit, valamint az információs társadalom vele szemben támasztott elvárásait alaposan átgondolni, és cselekvését ennek alapján meghatározni képes 441
