Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VII. 1970 után: két országos levéltár, rendszerváltozás

létrehozott új struktúra lépett: a három osztály mindegyike ellátta a hozzá tartozó szervekkel és a már levéltárban lévő iratanyaggal kapcsolatos összes külső és belső feladatot. A nyilvántartási, kutatószolgálati és egyéb szervezési munkák végzésére, valamint a fénymásoló műhely működtetésére hozták létre a Nyilvántartási és Szervezési Csoportot.

A minisztérium kezdeményezésére 1978-ban új szervezeti egység alakult Módszertani Osztály néven. Vezetője főigazgató-helyettesi beosztásban a következő évben az Országos Levéltárból áthelyezett Balázs Péter lett. (1984-ben vonult nyugállományba.) Az osztály feladatköre túlnőtt az intézményen: a minisztérium megbízásából összlevéltári feladatok — az irattani kutatások végzése és szervezése, a levéltárakra és tevékenységükre vonatkozó adatok gyűjtése és közreadása stb. — is hatáskörébe tartoztak.

1979-ben a minisztérium az Új Magyar Központi Levéltár illetékességi körébe sorolt 54 vidéki nagyvállalatot. Az ezekkel kapcsolatos feladatok végzésére külön csoport alakult, amely rövidesen önálló Vállalati Osztállyá vált.

1977-1978-ban az intézményben súlyos válság alakult ki, amely végül a főigazgató távozásához vezetett.8 Átmenetileg Káposztás István nemrég kinevezett főigazgató-helyettes kapott megbízást az intézmény vezetésére, majd 1979 tavaszán a Kulturális Minisztérium elsősorban leg- újabbkori muzeológiai ügyekkel foglalkozó főosztályvezető-helyettesét, Verő Gábort nevezték ki erre a posztra. Egy évtizedes vezetése alatt pozitív irányba fejlődött a levéltár tevékenysége. Verő Gábor 1989 közepén vonult nyugállományba. Utóda megbízott főigazgatói minőségben Vass István lett, aki korábban a Vállalati Osztályt vezette, majd 1986-ban főigazgató-helyettessé lépett elő. Helyére 1989-ben Müller Veronika, a Módszertani Osztály vezetője került.

Az 1970-1980-as évek fordulóján számottevően javultak a működési feltételek, miután kb. 4000 fm irat befogadására alkalmas új raktárterület jutott a levéltár birtokába, és növekedett a dolgozók létszáma is. Az 1980. évi 48 fős létszám összetétele is kedvezőbb volt a korábbinál: a tudományos dolgozók száma tizenkilencről 23-ra emelkedett. A létszámgyarapodás a későbbiekben is folytatódott (1982-ben 62, 1983-ban 67, 1984-ben 68 fő).

Vonatkozó iratok: BFL - XXXV - 6 - a - 150. őrzési egység; BFL - XXXV - 6 - c - 2189. őrzési egység.

426