Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

részt vett Ember Győző főigazgató, az 1968. évin pedig Borsa Iván is. A kongresszusok közötti években a levéltárügyi vezetők nemzetközi konferenciáira az Országos Levéltár főigazgatója általában nem utazott ki. Az 1963. évi kerekasztal konferenciát — a magyar levéltárak eredményeinek elismeréseként — 23 ország és az UNESCO képviselőinek részvételével Budapesten rendezték, ennek témái a levéltárak és az agrártörténet, valamint a levéltári építkezések voltak. Ekkor Ember Győző a magyar delegáció tagja volt, a konferencia titkári teendőit pedig Bekény István látta el.194

Hasznosné Szöllős Ilona többször utazott nemzetközi restaurátor-ösz- szejövetelre (1967-ben Svájcba, 1968-ban Bulgáriába). Borsa Iván a mikrofilmezés terén kapcsolódott be a nemzetközi szakmai közéletbe: 1963-ban az I. Nemzetközi Reprográfiai Kongresszuson, 1967-ben Washingtonban a Nemzetközi Levéltári Tanács mikrofilmbizottságának ülésén képviselte a magyar levéltárosokat. Itt a bizottság tagjává, később pedig titkárává választották. A mikrofilmbizottság 1968-ban Budapesten tartotta egyik ülését. Borsa Iván 1969-ben tagja lett az UNESCO tíztagú ad hoc szakértő bizottságának is, amely a szervezet levéltárügyi politikájának irányelveit dolgozta ki.

Külföldi tapasztalatszerző és hungarika-feltáró tanulmányútra gyakran küldtek ki országos levéltári munkatársakat, nem ritkán mindkét feladat szerepelt a kiküldött személyek munkaprogramjában. A forradalom utáni három-négy évben csak azoknak volt lehetőségük külföldi utazásra, akik 1956-ban hűek maradtak a rendszerhez, de legalábbis nem léptek fel ellene. Az intézményi pártszervezet és a Levéltári Osztály személyzetisének egyetértése nélkül nem lehetett külföldre menni, Trócsányi Zsolt például az 1950-es évek végén ezért nem kutathatott Romániában.195 A Szovjetunióba csak tapasztalatszerzés céljából lehetett utazni (1961-ben Ember Győző, 1962-ben Buzási János, 1963-ban Réti László, 1964-ben Hasznosné Szöllős Ilona, 1965-ben — közös kiadvány szerkesztőbizottsági ülésére — Bélay Vilmos, 1967-ben Danes Istvánná, 1969-ben Réti László és Kállay István).

A többi szocialista országba és a nyugati országokba utazók elsősorban a hungarika-feltárást kapták feladatul. Erre az 1960-as években már viszonylag kiterjedt lehetőséget biztosítottak a megkötött kétoldalú kulturális szerződések és az ösztöndíjak, köztük külföldi ösztöndíjak is. Az 1960-as évek közepén a LÓK hungarika-bizottságot hozott létre a Mód'* Levéltári Szemle, 1963/3.1-65.

195 MOL - XIX -I - 4 - ab - 1958 - 0086. (6. doboz)

411