Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

lyamán széthullott iratok rendezése [...] befejeződött"; „megindult a sérült fedőlemezű és ideiglenesen csomózott fasciculusok újra csomózása"; „100 csomónyi reponenda szétválogatása és részben évek szerinti és éven belüli rendezése megtörtént"; a II. Osztályon rendezték pl. a Belügyminisztérium vegyes iratanyagát „évek, majd kútfők szerint"; svábok kitelepítésére és hazahozatalára vonatkozó vegyes anyagot (100 fm) „első fokon és nagyrészt csomókon belül"; a Külügyminisztérium jogi, szociálpolitikai és sajtó- osztálya anyagát „alapszám szerint (76 fm)"; az Országos Földbirtokrendező Bíróság anyagából „alapszám szerint" 35 fm-t, „tárgyi csoportok szerint" 133 fm-t; a III. Osztály ládákban lévő anyagából 81 ládát bontott fel, és azok tartalmából 81 fm-t „mintaállványozott", a többi anyagot „csomózva állványra helyezte el"; a magyaróvári Habsburg-levéltár XX. századi számadásanyagának „rendezése" befejeződött, XVIII-XX. századi gazdasági iratanyagának „tárgyi csoportokra bontása, a jelzetes anyag jelzetrendbe sorolása túlnyomórészt befejeződött (42 fm)".146 [Kiemelések tőlem — L. J.] Hasonló fogalomhasználat szerepel az 1955. évről szóló beszámolóban is.

A rendezési munka 1956 előtti volumenét jól érzékelteti, hogy 1952- ben jóval több mint 2000, 1955-ben pedig 1978 fm irat rendezését végezték el. Bár még nem így nevezték, már 1956 előtt is alap-, közép- és darabszintű rendezésekre került sor.147 1954 végén — Ember Győző szerint — a 31 019 fm mennyiségű iratállománynak már 77,80%-a legalább középszinten rendezett volt.

A rendezési munka az egész tárgyalt időszakban lényegében lépést tartott az iratátvétellel. Az 1960-as évek első felében a közép- és darabszinten évente rendezett anyag mennyisége 1200-1700 fm-t, az évtized második felében 700-1200 fm-t tett ki. A rendezési munkák döntő többségét az új anyagokkal rendszeresen gyarapodó II. Osztály, majd a Népi Demokratikus Csoport/Osztály végezte. Az évtized második felében a II. Osztály eredeti segédkönyvekkel nem rendelkező anyagában tárgyi át- és továbbrendezések is folytak (pl. 1967-ben 182, 1968-ban 157, 1969-ben 230 fm).

146 MOL - Y 7 - 441 /1953.1952. évi beszámoló.

147 Alapszintű rendezésről beszélünk, ha a fondokat és ezeken belül az állagokat, sorozatokat egymástól elkülönítjük. Középszintű a rendezés, ha a fondon, állagon és sorozaton belül levéltári egységeket alakítunk ki, pl. tételeket (azaz legkisebb tárgyi egységeket), középszintű rendezés a tárgyi csoportokra tagolás és az ügyirat szintjéig lemenő rendezés is. Darabszintű a rendezés, ha az egyes iratok szintjéig lemenően végezzük (segédkönyveknél a kötet a darabszint egysége).

385