Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
és néhány egyéb, kisebb terjedelmű iratanyagot. A csehszlovák fél erősen harcolt a Zichy-levéltárért, de igényét a magyar fél sikerrel elhárította.135 Az Országos Levéltár állománya belföldi iratátadások következtében az 1960-as évek közepén, majd végén és 1970-ben csökkent jelentősen. 1966-ban adták vissza a Pénzintézeti Központnak a néhány évvel korábban a Dohány utcai raktárral együtt kezelésbe vett 2200 fm iratanyagot. Ennek következménye volt, hogy bár ebben az évben majdnem 500 fm iratot vett át a levéltár, mintegy 2000 fm-rel csökkent az őrzött iratállomány. Szintén nagyobb csökkenést okozott a IV. Osztály (volt Központi Gazdasági Levéltár) kb. 1500 fm iratának átadása a tanácsi levéltáraknak 1969-ben. A legnagyobb mennyiségű iratanyag a levéltári anyag megosztásakor került új helyre: 1970-ben az Új Magyar Központi Levéltár azzal az 5813 fm iratanyaggal kezdte meg működését, amely az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályának állományát képezte. Mindezeken kívül az iratanyagot a levéltári belső selejtezés is csökkentette. Ily módon pl. 1961-ben 20, 1962-ben 125, 1970-ben 39 fm-rel apadt az Országos Levéltárban őrzött iratok mennyisége. A külön gyűjtemények közül a Diplomatikai Levéltár oklevelei 1945- ben a 39 447 számot érték el. A fentebb már ismertetett, 1952-ben befejezett munkával, amely során a még be nem sorolt országos levéltári oklevelek is a gyűjteménybe kerültek, 94 400 egységre növekedett az állomány, amely ezt követően is több módon gyarapodott. A háborúban elpusztult, de korábban filmezett oklevelek fényképei mellett a Diplomatikai Levéltárban helyezték el a korábban eredeti helyükön jogi okokból meghagyott, a Csánki-hagyatékba tartozó, valamint a vásárolt, ajándékba kapott és letétbe helyezett okleveleket is. 1965-ben 105 252, 1970 végén pedig 107 300 egységre rúgott a Diplomatikai Levéltár okleveleinek száma, ám még ekkor sem valósult meg teljesen az a cél, hogy az Országos Levéltár valamennyi Mohács előtti iratát itt helyezzék el.136 A Térkép- és a Tervtár alapját a Magyar Kamara és a Helytartótanács iratanyagának levéltárba kerülésekor átvett, korábban is külön kezelt térkép- és tervanyag képezte. Az 1920-1930-as években az Építésztörténeti Gyűjtemény tervének köszönhetően jutott tervekhez a levéltár, illetve a Nemzeti Múzeum Levéltára által átvett kataszteri térképekkel bővült az 135 Bakács, Iratanyag változása, 120.; Levéltári Híradó, 1956/4. 197-198.; Gecsényi, Borsa-inter- jú, 63-64.; A Bárczay- és a Zichy-levéltárak ügyére: MOL - XIX -1 - 4 - ab - 6-8. doboz (019/1962., 0028/1965., 004/1967., 008/1967., 0048/1967., 001/1969., 004/1969.) 136 Borsa, A Diplomatikai Levéltár kialakulása, 314-319. 376