Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

szerint az volt, hogy vidéken forradalmi nemzeti bizottságok szervezésében vett részt.62 A másik, szintén nem bizonytható eset: november 2-án vagy 3-án egy fegyveres csoport (amelynek tagja volt Antall József is, aki az 1950-es évek első felében rövid ideig az intézményben dolgozott) jelent meg az Országos Levéltárban, hogy ott — megakadályozandó az 1945 utáni, a kommunistákra nézve kompromittáló iratok megsemmisítését — lefoglalja a levéltári iratanyagot. Más verzió szerint a szovjet jóvátételre vonatkozó iratokat keresték.63 Egyébként (ez biztos adat) fegyveres csoport járt november 3-án a LOK-ban is: Horváth József, a Központi Gazdasági Levéltár különben rendőrtiszt alkalmazottja a Belügyminisztérium nyílt parancsával, állítása szerint a levéltári anyag védelme céljából részt kért a levéltárak ügyeinek intézéséből.64

November 3-án a LÓK és a budapesti levéltárak, köztük az Országos Levéltár dolgozói forradalmi bizottságokat alakítottak. Céljuk a LÓK és a levéltárak vezetésének átvétele volt, de a másnapi szovjet támadás után már csak tanácsadó testületekként szerepeltek. November 30-án a LÓK, a budapesti levéltárak és a forradalmi bizottságok vezetői ügy döntöttek, hogy véglegesítik a bizottságok összetételét, majd a LÓK vezetője mellett javaslattevő és tanácsadó testületként tizenkét fős Levéltári Tanácsot hoznak létre. A tanács hatásköre elvi, módszertani és személyi kérdésekre terjedt ki. December 4-én Weltmann Imre (a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár vezetője) elnökletével alakult meg a Levéltári Tanács, alelnöke Komjáthy Miklós (Országos Levéltár), titkára Vörös Károly (LÓK) lett. Összesen négy, lényegében személyi kérdéseket megvitató ülést tartottak: a december 4-i ülés után december 18-án, 1957. január 15-én és 30-án. Az utolsó ülésen — a karhatalom felhívására — kimondták a tanács feloszlását.65

A Levéltári Tanács összesen négy olyan személlyel kapcsolatban kezdeményezett intézkedést, aki — beosztása vagy párttevékenysége révén — kirívóan magas fizetést élvezett. Közülük egy volt az Országos Levéltár dolgozója, a többiek a LÓK és a Központi Gazdasági Levéltár állományába tartoztak. Lőrincz Zsuzsának, az Országos Levéltár volt pártszervezeti titkárának ügyében a Levéltári Tanács 1956. december 4-i ülésén azt javasolta, hogy Lőrinczet helyezzék át a Budapesti 2. sz. Állami Le62 BFL - XXXV - 6 - c - 29. őrzési egység (1957); ÁBSZTL - 3.1. 9. - V 150 393/8.

63 Rainer M. János, Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József az 1956 utáni években. Évkönyv 2002. Magyarország a jelenkorban. Bp., 2002.148.

64 MOL - XIX -1 - 4 - ab - Biz. 038/1962. (6. doboz)

65 Bikki, Levéltárügy, 60.; BFL - XXXV - 6 - c - 29. őrzési egység (1957).

345