Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

tár dolgozóinak csupán 36%-a vett részt az augusztus 20. tiszteletére indított munkaversenyben, és hogy a párttagság sem mutatott példát, mivel csak 38%-uk tett felajánlást.23 A LÓK vezetőhelyettese 1953 elején értékelte az Országos Levéltárban folyó versenymozgalmat. Követendő példának állított be két dolgozót, akik 1952. IV. negyedében az oklevél- regesztázás gyorsabb végzése érdekében páros versenyt vívtak egymással.24

Közismert, hogy a Rákosi-rendszer voluntarista gazdaságpolitikája rövid időn belül katasztrofális helyzetbe sodorta az országot. Az Országos Levéltár is takarékoskodni kényszerült. Akarta, nem akarta, a politikai-ideológiai elemekkel sűrűn átszőtt úgynevezett gazdamozgalomban, takarékossági mozgalomban is részt kellett vennie. 1952-ben és 1953-ban intézményi takarékossági tervek készültek, valamint külön takarékossági felelőst jelöltek ki. Az említett években pl. a következő módokat találták a takarékoskodásra: a levéltári anyagból selejtpapír „kitermelése" a segédletek és fogalmazványok készítéséhez, az irodaszer-felhasználás csökkentése, takarékoskodás a villanyárammal, ragszámok házi gyártása gumibélyegzővel, selejtvászonból doboz és segédkönyvhát előállítása, két felvétel rögzítése egy filmkockára. E legutóbbi módszerrel 1953 első negyedében 150 m filmet takarítottak meg.25

1950 decemberétől a levéltári területen is kibontakozott az újítómozgalom. Nemsokára külön hierarchikus szervezet jött létre: az Országos Levéltárban és a Fővárosi Közlevéltárban újítási bizottság alakult, a kisebb létszámú levéltárakban pedig egy-egy újítási megbízottat jelöltek ki. Ezek felett állt az említett bizottságok és megbízottak véleményével beérkező javaslatokat felülvizsgáló LÓK központi újítási bizottság, legfelül pedig az utóbbi előterjesztéseit jóváhagyó és a jutalmakat kiutaló minisztériumi bizottság. Az Országos Levéltár újítási bizottságának tagjai 1952 decemberétől Bogdán István, Kudor Tivadar és Vörös Antal voltak. Az intézményben 1954-ben született és elfogadott (díjazott) újítások közül néhányat megemlítünk: a középkori oklevelekről nyilvántartás aszerint, hogy készült-e róla fényképmásolat, az Országos Levéltár titkárságán a távoliét személy szerinti nyilvántartása, a levéltári propaganda kiterjesztése a színházak és filmszínházak felé.26

23 BFL - XXXV - 95 - b - 69. őrzési egység (1951.)

24 Levéltári Híradó, 1953/1.38.

25 MOL - XIX -1 -18 - a - 1953 - 2—25. Anyaggazdálkodás (39. doboz)

26 MOL - XIX - I - 18 - a - 2-14/1956-1957. (40. doboz); Levéltári Híradó, 1951. októberdecember 60-62.

334