Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
országot (Franciaország, Olaszország, Svájc, Anglia) érintő tanulmányútja során összegyűjtötte és a hazai kutatás számára fényképmásolatban hozzáférhetővé tette az 1848-1849-es eseményekre és személyekre vonatkozó fontosabb külföldi forrásokat.291 A hároméves tervben nagy súllyal fogalmazódott meg, hogy a „dolgozó rétegek művelődni vágyó nagy tömegeivel való kapcsolat kimélyítése, valamint az iskolai oktatás intenzitását fokozó szemléltetés céljából a jövőben az Országos Levéltárnak az állandó kiállítása mellett időszaki kiállításokat is kell rendeznie".292 A háború tönkretette az addig sem túl széles körű nemzetközi kapcsolatokat is. A bécsi polgári kormánymegbízotti (delegátusi) intézmény 1948 végéig takaréklángon működött. Az Országos Levéltárból kiküldött Sashegyi Oszkár lényegében a Collegium Hungaricum titkári teendőit végezte, érdemi levéltári feladata nagyon kevés volt.293 294 295 A külföldi kiadványcsere-kapcsolatok felújítására, illetve filmcserekapcsolat létesítésére irányuló kísérletek a közeledő hidegháborús viszonyok között nem vezettek eredményre. Egyelőre a szovjet levéltárakkal sem épülhetett ki kapcsolat, mert a nagy keleti szomszéd erre nemigen mutatott hajlandóságot. 1948-ban megtartották az első Nemzetközi Levéltári Kongresszust, amelyen azonban intézményünk nem vehetett részt, csak adatokat adhatott a magyar levéltárügyről a kongresszusnak.29^ külföldi utazások száma jelentéktelen volt: Jánossy 1947. évi ta- nulmányútján kívül egyedül Pásztor Lajos 1946-ban kezdődő római kiküldetését említhetjük.293 8. Jánossy Dénes főigazgató eltávolítása az Országos Levéltár éléről Magyarországon 1945-től hatalmas társadalmi és gazdasági változások zajlottak le. A Kommunista Párt a többi pártban működő „segédcsapatai" és nem utolsósorban a Szovjetunió segítségével, az eszközökben sem válogatva megkezdte az alighogy kialakult demokratikus rendszer és a jogállamiság felszámolását. A „nagy átalakítás" akkor lépett döntő szakaszába, amikor 1948 júniusában egyesült a két munkáspárt, azaz a Kommunista Párt magába olvasztotta a szétvert Szociáldemokrata Pár291 MOL - K 726 - 90/1948. 1947. évi beszámoló, 3. 252 Kállay, Hároméves terv, 524. 253 Ress, Levéltári vagyon, 7-8. 294 MÓL-Y 7-292/1948. 295 MÓL-Y 7-235/1947. 300
