Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
Ezek a szakmai munkálatok azonban hiábavalónak bizonyultak, mert az 1947:XXI. te. végrehajtása végül elmaradt. 1948-tól olyan politikai-ideológia változások kezdődtek el Magyarországon, amelyek rövidesen elsöpörték az új, szocialista, totális pártállami rendszer útjában álló polgári demokratikus jogszabályokat, így a legkomolyabb szakemberek által kimunkált levéltári törvényt, sőt, magát Jánossy Dénes főigazgatót is. Szervezeti és személyi változások Az ostrom következtében a levéltár szervezeti rendje felbomlott. Az első hónapokban a romeltakarítás és a mentés munkálataihoz kellett igazítani az éppen rendelkezésre álló személyzet beosztását. Kutatószolgálat egyelőre nem működhetett, és már a nemesi címek hivatalos eltörlése előtt megszűnt a nemességigazolással kapcsolatos, korábban nagy terheket jelentő feladatkör. Továbbra is fennállt a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezete, működött és gyakorolta jogkörét az Igazgatótanács és a Levéltári Szaktanács. 1945-ben Jánossy főigazgató lett előbb a Tanács ügyvezető alelnöke, majd nyártól elnöke. Utóbbi alkalmából — az 1945. augusztus 1-jei minisztertanács hozzájárulásával — a IV. fizetési osztályba nevezték ki.241 1945 októberében — bár az egységek jobbára csak papíron léteztek — a következő módon újjáalakították a levéltár szervezetét:242 • Vezetőség • Iroda • Kutatószolgálat • Közjogi és közigazgatási referensszolgálat • Udvari kormányszervek levéltárai • 1867 előtti országos közigazgatási hatóságok levéltárai • 1867 utáni országos közigazgatási hatóságok levéltárai • Igazságszolgáltatási levéltárak • Magánlevéltárak és gyűjtemények 241 Szűcs, Miklós Béla kormánya, 12.; 1940-1946. évi összefoglaló, 337. 242 Ember, Huszonöt év, 6. 289
