Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
Szaktanács hatáskörét kellene kibővíteni. Ezt követően — újabb minisztériumi egyeztetések után — még háromszor változott a tervezet, és az Országos Levéltár végül a harmadik változatot (amely 12 fejezetet és 60 paragrafust tartalmazott) küldte szét 1943. november végén, december elején a törvényhatósági főlevéltámokoknak, illetve a levéltárakhoz közel álló személyiségeknek véleményezésre, a Magyar Nemzeti Múzeum fő tisztviselőinek pedig tájékoztatásul. Ez a tervezet az összes létező levéltártípusra kiterjedt, a Hadtörténelmi Levéltárra és a honvédelmi szervek irataira vonatkozó kitételek azonban csak pótlólag kerültek bele. A javaslat előirányozta kerületi állami levéltárak felállítását. A levéltárak felügyeletét a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsától függetlenül képzelte el: az elképzelés szerint a kultuszminiszter főfelügyeleti jogát közvetlenül a levéltári főfelügyelő útján gyakorolná. Hasonlóan: a miniszter levéltárügyi kérdésekben véleményező szerveként javasolt Országos Levéltárügyi Tanács sem kapcsolódna a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsához. A tervezethez számos észrevétel és módosítási javaslat érkezett, ezek közül kettő bizonyult különösen jelentősnek. Hóman Bálint volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának elnöke elsősorban a javasolt szervezeti rendelkezések ellen emelt határozott kifogást. Nem értett egyet a felügyelet és az Országos Levéltárügyi Tanács szervezésének tervezett módjával, mivel véleménye szerint a javaslat „szembefordul [...] a közel negyedszázada gyakorlatban mind igazgatási, mind tudományos szempontból jól bevált tudománypolitikai koncepcióval", amikor „az önkormányzatot sarkalatos jogaitól kívánja megfosztani, és a levéltárak igazgatásában és felügyeletében az önkormányzati elv helyére a hivatalnoki elvet, a testületi felelősség helyébe az egyéni felelősséget kívánja állítani". Hasonlóan élesen kritizálta az Országos Levéltár tervezetét Serédi Jusztinián esztergomi érsek, bíboros hercegprímás, aki az egyházi levéltárak állami felügyelet alá helyezése, a hiteleshelyi levéltárak közlevéltári jellege, illetve tulajdonjogi kezelése ellen emelt szót. Az Országos Levéltár Hóman és a hercegprímás véleményével is érdemben foglalkozott, azonban az ország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállása után a törvényelőkészítő munka megszakadt. Légiveszély elleni intézkedések, felkészülés a várható hadműveletek időszakára Amikor Jánossy pénes országos levéltári osztályigazgató 1939. június 11- én a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete kongresszusának 271
