Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

leszögezte: mivel a különböző állami és önkormányzati hatóságok, hivatalok és intézmények irat- és levéltárairól nem állnak rendelkezésre adatok, a felügyelet megszervezésének előkészítéséhez megfelelő adatgyűjtésre van szükség.164 Az Országos Levéltár munkatársai 1940-1941-ben hatalmas munkával, egységes terv szerint elvégezték a helyszíni felmérésen alapuló adatgyűjtést. Az egész országban több száz levéltárat és irattárat kerestek fel, jórészt lesújtó tapasztalataikról részletes jelentésekben számoltak be.165

Időközben, 1939. november 30-án Teleki Pál — már miniszterelnökként — pro memóriát intézett Hóman Bálint kultuszminiszterhez, amelyben a magánlevéltárakban előfordult kutatás-megtagadásokra hivatkozva felvetette: „Ez ellen valamit kellene, talán törvényes úton, tenni".166 Ez az ügy is az Országos Levéltárban kötött ki, ahol a korábban már készült tervezetek felhasználásával törvényjavaslat-vázlatot állítottak össze, amelynek a magánlevéltárakra vonatkozó részéhez részletes indokolás is tartozott.167 (Az üggyel az Országos Levéltáron belül elsősorban Szabó István foglalkozott.)

Ebben a vázlatban már benne voltak a hét évvel később alkotott törvény egyes alapvető rendelkezései (közlevéltárak-magánlevéltárak, levéltári főfelügyelő stb.), de természetesen még nem kiérlelt formában. Kerületi levéltárakról azonban nem esett benne szó. A felügyeletet — e javaslat szerint — a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének mintájára a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsán belül szervezték volna meg (mivel Hóman ezt így tartotta jónak, nem volt tanácsos más megoldást indítványozni), a „levéltárak országos főfelügyelője" teendőit az Országos Levéltár első tisztviselője (főigazgatója) látta volna el.

1940 januárjában a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormányzó újra megbízást adott a hiteleshelyi levéltárak főfelügyelői teendőinek ellátására. Kollányi Ferenc 1906-tól 1924-ig volt főfelügyelő, helyére aztán sokáig nem lépett senki. Tizenhat év múltán az Országos Levéltár főigazgatójára, Herzog Józsefre esett a választás. így létrejött a már Pauler Gyula által is szorgalmazott kapcsolat az Országos Levéltár

Balázs, A levéltárügy, 45., Balázs, Teleki kezdeményezése, 52.

1940-1946. évi összefoglaló, 329-330.; A jelentések; MOL - Y 1 - 246/1941. A megyei városokra vonatkozó felmérések feldolgozása: Balázs Péter, A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején. Levéltári Szemle, 1988/3-4.

Közli: Balázs, Teleki kezdeményezése, 54.

167 Szövege: Balázs, Teleki kezdeményezése, 55-63.

254