Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

lag a nemességigazolási ügyek intézése volt, a többi tisztviselő így megszabadult ettől az egész levéltárra nagy terhet rovó munkától, és a gondjaikra bízott levéltári anyag kezelése mellett az addig háttérbe szorult rendezési ás leltározási feladatokra koncentrálhatott. A hivatalos célkitűzés „a levéltári anyag megfelelő átcsoportosítása és rendezése mellett egy központi katalógus felállítása" volt. A programot az is indokolta, hogy a két levéltár egyesítése követelőén vetette fel a különböző okokból korábban nem rendeltetésszerű helyére került iratanyagok áthelyezését a Kormányhatósági Levéltár és a Múzeumi Levéltár között.97

A személyzeti és szervezeti viszonyok alakulása 1934 és 1941 között \

Az Országos Levéltár személyi állományában 1934-től számottevő változások történtek.98 A véglegesen kinevezett, illetve alkalmazottak közé 1937-ben Rácz Sándor kisegítő szolga került be. Az Országos Széchényi Könyvtárba távozott 1937 decemberében Borzsák István, helyére onnan érkezett Pukánszkyné dr. Kádár Jolán nemzeti múzeumi könyvtámok (1938-ban megkapta az országos főlevéltámoki címet és jelleget).

1935-ben rövid időn belül két kiváló munkatársát veszítette el az intézmény. November 7-én fiatalon, 35 éves korában elhunyt Pleidell Ambrus allevéltámok, a Kamarai Levéltár vezetője, a Levéltári Közlemények szerkesztője, majd december 27-én Jakubovich Emil, a Múzeumi Levéltár osztályigazgatója, az Akadémia levelező tagja, kiváló történész és nyelvész, aki 52 évesen távozott az élők sorából.99 Jánossy Dénes bécsi kormánymegbízotti szolgálata 1936-ban lejárt, és — két évvel kinevezése után — június 10-én megkezdhette osztályigazgatói tevékenységét. Két régi, tapasztalt tudós tisztviselő más munkaterületre távozott 1939-ben. A kultuszminiszter Fekete Lajos országos levéltámokot mint címzetes rendkívüli tanárt a Pázmány Péter Tudományegyetemre osztotta be szolgálattételre. E megbízatás további intézkedésig szólt, így Fekete megtartotta levéltári státusát, és 1941-ben főlevéltámoki címet kapott, majd 1942 végén országos főlevéltámokká is kinevezték, az Országos Levéltárba azonban mint alkalmazott többé nem tért vissza.100 Főglein Antal két évtizednyi országos levéltári szolgálat után 63 évesen 1941 augusztusában

97 1934. évi jelentés, 302.; Kálnoki Kis, Vázlatrajz, 52.

98 1934—1939. évi jelentések és 1940-1946. évi jelentések alapján. Az egyéb forrásokra külön hivatkozunk.

99 In Memofiam! Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1-4.

100 Vass, Fekete Lajos, 806.

236