Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

II. Az országos iratok ügye Mohácstól az Archivum Regni megalakulásáig (1526-1756)

gos levéltárügyünk történeti fejlődése szempontjából. Tekintsük át erre vonatkozó ismereteinket. Fentebb már röviden említettük a Nádasdy Tamás nádor családi le­véltárában lerakott Privilegia Regni Hungáriáé feliratú capsában levő irato­kat. Az irattartó zsákra több mint egy évszázaddal később, az 1681. évi országgyűlésen szinte mellékesen irányult a rendek figyelme annak kap­csán, hogy nem találták az „ország levéltárá"-t, pedig a király elé terjesz­tendő sérelmek összeállításához nagy szükségük lett volna pl. az uralko­dói hitlevélre. Alább, a megfelelő helyen még visszatérünk erre a kérdés­re, egyelőre maradjunk a Nádasdy-féle iratok ügyénél. Ezek az oklevelek Nádasdy 1562-ben bekövetkezett halála után is a sárvári családi levéltárban maradtak, nyilván azért, mert új nádort csak közel fél évszázad múlva, 1608-ban választottak, így hosszú időn át nem nyílt lehetőség az iratok — feltételezhetően szokásjogi alapon nyugvó — átadására, és idővel megfeledkeztek róluk. 1681-ben Esterházy Pál nádor (1681-1713) hívta fel a rendek figyelmét rájuk, aki emlékezett, hogy az 1670-es években saját maga is látta Sárváron a szóban forgó irattartó zsá­kot. Hallott arról is, hogy azt az Udvari Kamara tisztviselői, mivel Ná­dasdy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét fő- és jószág­vesztésre ítélték, annak más ingóságaival együtt Bécsbe vitték.1 Kiderült: nem is egy, hanem két capsában lehettek országos privilégiumok és más oklevelek, amelyeket családi levéltárrészekkel együtt előbb Bécsbe, majd 1674-ben onnan Pozsonyba, a Magyar Kamarába szállítottak. 1681-ben itt meg is találták mind a két capsát, és tartalmukról iratjegyzék készült. Ezek közül sajnos csak az egyik maradt fenn, amely alapján az előző részben már említett capsában levő iratok mibenlétéről egyáltalán tájéko­zódhatunk, mert végül maguk az oklevelek sajnos nem kerültek elő. Nem kizárt, hogy az uralkodó utasítására eltüntették vagy elrejtették azokat. A 32 tételt tartalmazó jegyzék szerint, a már említett három, Mo­hács előtti oklevélen kívül a következő tárgyú irományokat őrizte mint az „ország privilégiumait" 1562-ben Nádasdy Tamás nádor: I. Ferdinánd és János királyok béketárgyalásaira vonatkozó okiratok, a pozsonyi, az erdélyi, a körmendi, a hídvégi stb. országgyűlések articulusai, 1541 után a csehekkel és az erdélyi rendekkel folytatott tárgyalásokra, a végvárak költségeire és a török elleni segítségre vonatkozó iratok, a török szultán erdélyi rendekhez intézett üzenete, I. Károly spanyol (1516-1556) és Fe­' Az itt és alább következő adataink fő forrása Czobor, Országos levéltár, 17-29. Ebben a fejezetben erre a műre külön nem hivatkoztunk. A törvények esetében a Corpus Juris Hungarici millenniumi kiadását használtuk. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom