Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

II. Az országos iratok ügye Mohácstól az Archivum Regni megalakulásáig (1526-1756)

gos levéltárügyünk történeti fejlődése szempontjából. Tekintsük át erre vonatkozó ismereteinket.

Fentebb már röviden említettük a Nádasdy Tamás nádor családi levéltárában lerakott Privilegia Regni Hungáriáé feliratú capsában levő iratokat. Az irattartó zsákra több mint egy évszázaddal később, az 1681. évi országgyűlésen szinte mellékesen irányult a rendek figyelme annak kapcsán, hogy nem találták az „ország levéltárá"-t, pedig a király elé terjesztendő sérelmek összeállításához nagy szükségük lett volna pl. az uralkodói hitlevélre. Alább, a megfelelő helyen még visszatérünk erre a kérdésre, egyelőre maradjunk a Nádasdy-féle iratok ügyénél.

Ezek az oklevelek Nádasdy 1562-ben bekövetkezett halála után is a sárvári családi levéltárban maradtak, nyilván azért, mert új nádort csak közel fél évszázad múlva, 1608-ban választottak, így hosszú időn át nem nyílt lehetőség az iratok — feltételezhetően szokásjogi alapon nyugvó — átadására, és idővel megfeledkeztek róluk. 1681-ben Esterházy Pál nádor (1681-1713) hívta fel a rendek figyelmét rájuk, aki emlékezett, hogy az 1670-es években saját maga is látta Sárváron a szóban forgó irattartó zsákot. Hallott arról is, hogy azt az Udvari Kamara tisztviselői, mivel Nádasdy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét fő- és jószágvesztésre ítélték, annak más ingóságaival együtt Bécsbe vitték.1 Kiderült: nem is egy, hanem két capsában lehettek országos privilégiumok és más oklevelek, amelyeket családi levéltárrészekkel együtt előbb Bécsbe, majd 1674-ben onnan Pozsonyba, a Magyar Kamarába szállítottak. 1681-ben itt meg is találták mind a két capsát, és tartalmukról iratjegyzék készült. Ezek közül sajnos csak az egyik maradt fenn, amely alapján az előző részben már említett capsában levő iratok mibenlétéről egyáltalán tájékozódhatunk, mert végül maguk az oklevelek sajnos nem kerültek elő. Nem kizárt, hogy az uralkodó utasítására eltüntették vagy elrejtették azokat. A 32 tételt tartalmazó jegyzék szerint, a már említett három, Mohács előtti oklevélen kívül a következő tárgyú irományokat őrizte mint az „ország privilégiumait" 1562-ben Nádasdy Tamás nádor: I. Ferdinánd és János királyok béketárgyalásaira vonatkozó okiratok, a pozsonyi, az erdélyi, a körmendi, a hídvégi stb. országgyűlések articulusai, 1541 után a csehekkel és az erdélyi rendekkel folytatott tárgyalásokra, a végvárak költségeire és a török elleni segítségre vonatkozó iratok, a török szultán erdélyi rendekhez intézett üzenete, I. Károly spanyol (1516-1556) és Fe' Az itt és alább következő adataink fő forrása Czobor, Országos levéltár, 17-29. Ebben a fejezetben erre a műre külön nem hivatkoztunk. A törvények esetében a Corpus Juris Hungarici millenniumi kiadását használtuk.

22