Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
A kiadott kutatási engedélyek mintegy egyharmada családtörténeti, leszármazási és nemességkutatási tárgyú volt (évente 40-42 darab). Ezenkívül a társadalom- és gazdaságtörténeti, valamint a hely- és település- történeti témák szerepeltek nagyobb súllyal. A kutatási engedélyeknek 45-60%-át adták ki tudományos történelmi iskolázottsággal rendelkező kutatók részére.49 A referensszolgálati munkában ezekben az években sem csökkent a nemességigazolási ügyek száma. Az 1920-as évek elejétől ebben a kategóriában újfajta esetek is előfordultak, így pl. a székely nemesek egyre gyakrabban kértek véleményt arról, hogy nevük előtt jogosan használ- hatják-e a rangjelző „primőr" vagy „lófő" szót és a származási helyükre utaló előnevet. Nemességadományozási kérdésben a világháború után már nem kellett állást foglalni, mert az adományozás joga csak a királyt illette meg, a kormányzót nem. Horthy Miklós azonban azt elérte, hogy bizonyos nemességi ügyekben ő dönthessen, így az 1928. február 23-i kormányzói elhatározás értelmében a Belügyminisztériumtól magához vonta a nemesek családnév-változtatásának engedélyezését. Az Országos Levéltár számára ez csupán annyi változást jelentett, hogy ilyen ügyekben ezentúl a Belügyminisztérium helyett a kormányzói kabinetirodával levelezett.50 Az 1867 utáni minisztériumok iratainak átvételével a levéltár egyre több feladatot kapott igazgatási ügyekben. Különösen a trianoni béke- szerződés folyományaként keletkezett állampolgársági és névváltoztatási ügyekben kellett gyakran ügyiratokat kikeresnie és kölcsönöznie a Belügyminisztériumnak.51 A világháború után az ügyintézésben egyre elterjedtebbé váltak az írógéppel készült tisztázatok. 1926-ban két normál és egy hosszú henge- rű írógépet tartott nyilván a levéltár, valószínűleg mindhárom bérelt vagy kölcsönvett gép volt.52 Kiadványkészítés, közművelődés Csánki Dezső főigazgatósága idején az Országos Levéltár intézményi kiadványkészítő tevékenysége a folyóirat megindítását követően jobbára a Levéltári Közleményekre korlátozódott, önálló kiadványt 1923 és 1932 kö49 Szabó, Kutatóforgalom. 50 Bélay, Referens-szolgálat, 193-194. 51 1924. évi jelentés, 312.; 1925. évi jelentés, 309. 52 Horváthné, írógéphasználat, 110. 219
