Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

tázás pedig kivihetetlen. A levéltár vezetése ezért úgy döntött, hogy a munkát teljesen elölről kell kezdeni, Mályusz azonban a következő évben nem folytatta az érdemben el sem kezdett munkát, mert a horvátországi pálos kolostorok segédlet nélküli okleveleinek regesztázását kapta feladatul. Ezt 1928-ban fejezte be, a segédlet 1925-től kezdve részletekben megjelent a Levéltári Közleményekben. Pár év múlva, 1931-től Miklósy Zoltán, Pleidell Ambrus és Szabó István allevéltámokok a királyi oklevelek regesztázásába fogtak bele. Két esztendő alatt Zsig- mond, II. Ulászló és II. Lajos királyok okleveleinek kis részéhez készítették el a segédletet.

• Az átköltözés után rendezetlen állapotban lévő térképgyűjteményt 1924-ben „nagyjából" felállították. Varga Endre 1928- ban kezdte el a gyűjtemény rendezését és segédleteinek elkészítését.

• 1925-ben Miklósy Zoltán a Közalapítványi Jogügy-igazgató- ság előző évben átvett iratainak alaprendezését hajtotta végre. A részletesebb rendezést Herzog József főlevéltámok végezte 1926-ban, majd a munka a következő években is folytatódott.

• Az 1920-as években Herzog József készítette el a Nádori Levéltár csomó szintű repertóriumát (megjelent a Levéltári Közlemények 1927. és 1930. évfolyamában).

• 1928-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól rendezetlenül átvett iratok 1874-1887. évi részét rendezték és selejtezték. Az Államrendőrségtől mentési akcióval beszállított „összehányt" 1860-1880-as évekbeli iratanyagból a rendészeti és közerkölcsi állapotokat bemutató iratokat kiemelték megőrzésre, a többit kiselejtezték. Ebben az évben sok teendőt adott a levéltárnak a badeni egyezmény alapján Bécsből kapott iratok feldolgozása. A Mohács előtti okleveleket beosztották a Diplomatikai Levéltárba, és egyúttal regesztájukat is elkészítették. Nagyobb mennyiségű kancelláriai irat reponálására is sor került, ami azt eredményezte, hogy e levéltár anyagának tekintélyes részét újra kellett mintacsomózni. Átrendezést végeztek az 1848-1849. évi forradalmi kormányzat és az abszolutizmus korának iratanyagában is.

• Szintén 1928-ban kezdték meg a még Pauler idejében selejtezésre kiválasztott kancelláriai fogalmazványok visszahelyezését, illetve a kancelláriai anyagból a Helytartótanácsi Levéltár217