Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

sányi Béla egyetemi tanulmányok végzése címén egy évet tartózkodott Berlinben, Kapossy János hat hónapos bécsi és németországi tanulmány­utat tett, és Jánossy Dénes is több hónapot dolgozott bécsi és németorszá­gi levéltárakban. Ebben az időszakban hosszabb-rövidebb ideig a Bécsi Magyar Történeti Intézetben tevékenykedett — volt aki többször is — Fe­kete Lajos, Herzog József, Mayer Béla, Paulinyi Oszkár, Pleidell Ambrus és Varga Endre is.38 Csánki Dezső főigazgató 1926-ban és 1927-ben is több hetet kutatott észak-olaszországi levéltárakban, Mályusz Elemér 1926-ban Bécsben, Fekete Lajos Velencében töltött el kutatással több he­tet, Paulinyi hat héten át a bajor levéltárügyet tanulmányozta, míg Ka­possy fél évig külföldi művészettörténeti tanulmányúton volt. 1927-ben Paulinyi részt vett a német levéltári kongresszuson. Fekete Lajos 1928- ban is elutazhatott külföldre, Tirscher Jolán 1930-ban a Bécsi Magyar Tör­téneti Intézetben töltött el egy évet ösztöndíjjal, míg Szabó István 1932- ben kutathatott három hónapon át Bécsben szintén a Magyar Történeti Intézet tagjaként. (A felsorolás nem teljes.) A külföldi kiküldetések alapvetően a Magyar Történelmi Társulat ke­retében folytatott kutatómunka érdekében álltak, de pl. Fekete Lajos ese­tében konkrétan az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységét is szolgálták. A bécsi intézetbe 1924-től küldött fiatal szakemberek feladata elsősorban az volt, hogy a levéltári kutatások módszereit megismerjék, de kifejezetten levéltári szakmai tapasztalatszerzési tanulmányút csak Paulinyi Oszkár két németországi kiküldetése volt. A külföldi utak tudo­mányos és szakmai haszna elvitathatatlan, de kétségtelen az is, hogy a csekély létszám és a tisztviselők gyakori távolléte egyaránt közrejátszott abban, hogy a levéltári feldolgozó munkák lassan haladtak. A levéltári anyag gyarapodása és csökkenése, állományvédelem Az új épületben berendezett raktárak korlátozott volta miatt a levéltár csak részlegesen tudott eleget tenni az 1922:XIX. tc.-ben előírt iratátvételi kötelezettségének. Állandó és egyre erősödő panasz volt az éves jelenté­sekben az, hogy mivel a Hadtörténelmi Levéltár még nem költözött ki az épületből, a negyedik emeleti raktárak nem állnak az Országos Levéltár rendelkezésére, így a levéltárérett (32 évnél régebbi) kormányhatósági iratok átvételére csak kevés lehetősége maradt, a Nemzeti Múzeum Le­véltári Osztályának idehelyezése pedig további raktári férőhelyet vont el. A raktári férőhely hiánya mellett más ok is közrejátszott az iratátvételek 38 Károlyi, Bécsi intézet, 302-304. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom