Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
háttá állásukban a magyar tudományosság kimagasló alakjait); • szervezeti és ügyviteli szabályrendeletek alkotása saját maga és az intézetek számára a miniszter jóváhagyásával; • az intézetek vezetősége által összeállított költségvetések és zárszámadások, a működésről szóló éves jelentések tárgyalása, véleményezése és a miniszter elé terjesztése; • határozathozatal az adományokból és hagyatékokból befolyó összegek felhasználásáról; • az önkormányzati test képviselete és nevében jogügyletek kötése; • az intézetek külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló csereakcióinak tárgyalása; • az általa a miniszter elé terjesztett könyvtári, levéltári és múzeumi kérdések véleményezése; • a társadalom érdeklődésének felkeltése a nagy közgyűjtemények iránt. A tudományos tisztviselői karban alkalmazottak számára feltételül szabták a bölcsészeti, illetve általában az egyetemi doktorátust. Az 1883:1. te. által rendszeresített levéltári fogalmazói szakvizsga letételének kötelezettsége megszűnt. A kinevezés a VIII. fizetési osztállyal kezdődött. A kinevezést mindhárom tisztviselői kategória esetében jelölés, kezdő állások betöltésénél ezenkívül a Tanács ügyvezető alelnöke által kiírt pályázat előzte meg. A jelölés joga az illető szaktanácsot, az Országos Levéltár esetében a Levéltári Szaktanácsot illette, az első tisztviselő (főigazgató) jelölése az Igazgatótanács hatáskörébe tartozott. A kinevezés, illetve az előterjesztés a kormányzói kinevezésre a vallás- és közoktatásügyi miniszter joga volt, aki azonban csak a Tanács által jelölt személyt nevezhette ki, illetve javasolhatta, egyébként csak a visszautasítás joga illette meg. Az egyéb közigazgatási alkalmazottakat a főigazgató előterjesztésére a miniszter — a Tanács közreműködése nélkül — nevezte ki. A törvény felhatalmazta a kultuszminisztert, hogy a szakképzés és a gyakorlati minősítés rendezése érdekében könyvtári, levéltári és múzeumi gyakorlati tanfolyamot szervezzen és szakvizsgát rendszeresítsen a kinevezett tudományos tisztviselők számára. Ilyen levéltári tanfolyamot azonban nem rendszeresítettek. Fontos változással járt az, hogy míg korábban a minisztérium közvetlen alárendeltségében működött a levéltár, és az állami költségvetés tár195