Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
véltár épülete érdekében/77 mostantól mint felügyelő miniszternek hivatalból is köze lett a levéltárhoz. Ez fordulatot hozott az épület ügyében: az új miniszter 1921. december 24-én 8,5 millió koronát szavaztatott meg a minisztertanáccsal az építkezés folytatására, majd kiharcolta a pénzromlás folytán szükséges további összegeket is. Lényegében Klebelsberg- nek köszönhető, hogy 1922-ben megvalósulhatott az első és második emeleti raktárak beállványozása. 1921-1922-ben az új épületben helyezték el az Országház utca 14. alatt tárolt levéltári anyag egy részét, miután az új háztulajdonos (Frigyes főherceg) használatba kívánta venni a házat. 1922 nyár végén szomorú esemény zavarta meg az építkezés befejező munkálatait: szeptember 1-jén elhunyt a tervező, építésvezető építész, Pecz Samu. Helyét adjunktusa, az építkezésen mellette dolgozó Nagy Károly műegyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanár vette át.177 178 1922 más események miatt is fontos év volt az Országos Levéltár életében, és ezek mind Klebelsberg nevéhez fűződtek, aki 1921. december 30-án a Magyar Történelmi Társulat közgyűlését megnyitó beszédében már felvázolta a levéltárral kapcsolatos elképzeléseit. Amellett, hogy hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az új épületet mielőbb átadják levéltári célra, kifejtette a következőket: „ez a nemzeti intézményünk ne csak nemesi családfák felülvizsgálatára használtassák, hanem elsősorban mint tudományos intézet adminisztráltassék, melynek mégis az a fő hivatása, hogy történelmünk ott őrzött ősforrásait szakszerűen rendezze és nyilvántartsa, a források használatát a kutatóknak megkönnyítse, a kútfők publikálásában közreműködjék, és egy megindítandó folyóiratban az anyagot rendszeresen ismertesse. Ha az Országos Levéltár [...] évnegye- des folyóiratot adna ki, úgy ez nem csak pótolhatná a megszűnt Történelmi Tár-t,179 hanem a Századokat is tehermentesítené oly irányban, hogy a szigorúan szakszerű, főleg a diplomatikai és kronológiai cikkeket meg a levéltári ismertetéseket is közreadhatná [...] Hogy az Országos Levéltár új és méltó otthonában a fokozott tudományos igényeknek meg tudjon felelni, ahhoz megapadt tisztviselői kara is kiegészítésre szorul".180 177 Vö. Lakos, Klebelsberg és a levéltár, 10-11. 178 Döry, Levéltárépítés, 415-416.; Borsa, Épületek, 34-35. 179 1878-tól a Magyar Történelmi Társulat adta ki a Magyar Tudományos Akadémia 1856- tól kezdett forráskiadvány-sorozata helyett. Az első világháborúig jelent meg, a XX. század elején Komáromy András szerkesztette. 180 Idézi: Lakos, Klebelsberg és a levéltár, 11. 190
