Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

mint portalanításra egy kézi hajtású portalanító gépet is kapott. Az áram nélküli helyiségekben ugyanis árammal működő porszívót nem lehetett használni.158

Az udvari kamarai levéltár anyagának megosztása ügyében Hans Schütter, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatója 1917-ben a korábbiaktól eltérő újabb javaslatot tett arra, hogy az iratanyagot osszák meg a prove- niencia-elv alapján. Ennek alkalmazásával a magyar fél kiválasztaná az őt illető fondokat, mégpedig nemcsak a Hofkammerarchiv, hanem a Haus-, Hof- und Staatsarchiv anyagából is, a megmaradó anyagrészt pedig a közös külügyminiszter felügyelete alá kerülő új levéltárban egyesítenék. Ez a felvetés a Monarchia felbomlásával hamarosan tárgytalanná vált.159

Az Országos Levéltár személyzete körében Csánki főlevéltámokságá- nak évei nyugtalanul teltek. Több tisztviselő tartozott a renitens, Csánki- val nem szimpatizáló, esetenként vele szembe is forduló alkalmazottak közé, de sokakat maga Csánki sem szívlelt. A főlevéltámok korábban bizalmasan is együtt tudott működni Horváth Sándorral pl. a Pettkó-ügy- ben, most azonban kiéleződött a viszonyuk, alapvetően azért, mert Horváth hiába várt ellenszolgáltatást bizalmas szolgálataiért. Csánki viszonya Komáromy Andrással is kifejezetten ellenségessé vált. Ez odáig fajult, hogy 1914 februárjában fegyelmi eljárás megindítását kérte ellene, mert Komáromy még a személyes érintkezést is megszakította vele, „ily módon is kifejezve személyem ellen táplált megokolatlan ellenséges indulatait" — írta a főlevéltámok a minisztériumnak. Egy hónap múlva Komáromy megtagadta a hivatali engedelmességet, ezért Csánki újra panaszt tett ellene.160 Feltételezhető: az így kialakult helyzetnek is szerepe volt abban, hogy Csánki Komáromyt küldte ki a törvényhatósági levéltárak megvizsgálására, és évekig támogatta e megbízás prolongálását. Igaz viszont az is, hogy ez rendkívül komoly feladat volt: az adatgyűjtéssel és az állapotfelméréssel a tervezett szakfelügyelet megteremtését kívánták előkészíteni. Komáromy 1914-1916 között végezte el ezt a feladatot és készítette el jelentéseit. Az összegzés és a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatok a háború és az összeomlás miatt nem készültek el.161

158 Boksa, Anyagvédelem, 129-131.

159 Szűcs, Adalékok, 38-39.; Ress, Közös levéltárak, 176.

Sashegyi, Személyzet 1903-1922., 31-32.

161 Bakács, Központi irányítás, 177.; Borsa, A levéltáros, 7-8. A Komáromy megbízására vonatkozó iratokat és a fennmaradt jelentéseket közli: Tóth, Vármegyei levéltárak.

177