Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
Az iratállomány nagyobb levéltártestekkel nem, kisebb terjedelmű anyagokkal azonban 1912 után is gyarapodott. Ezek sorából megemlítjük a konzuli anyakönyvi másodpéldányokat: 1913 és 1918 között az üszkü- bi, a monasztiri, a bukaresti, a port-szaidi, a drinápolyi, a tiencsini, a szkutari, a gyurgyevói, a sulinai a ruszcsuki, a bejrúti, a szófiai és a belgrádi anyakönyvek szerepeltek a gyarapodási listán.150 A Belügyminisztérium 1912-ben régi pecsétnyomókat adott át, 1913-14-ben a Királyi Jog- ügyigazgatóság és a Tiszaújlaki Sóhivatal iratai,1511917-ben pedig a koronázásról készült film152 került a levéltár gyűjteményébe. Az Országos Levéltár 1912-ben véleményezte azt a rendelettervezetet, amely az 1912:VII. te. felhatalmazása alapján kiadott 13 300/1912. IM számú igazságügy-miniszteri rendeletet eredményezte. Ez szabályozta a törvényszékek, a járásbíróságok és az ügyészségek iratselejtezését. Megszabta a nem selejtezhető, illetve a 32, 25, 10, 5 és 2 év elteltével selejtezhető iratok körét. A rendelet nem selejtezhetőnek minősítette „a tartalmuknál fogva irodalmi, tudományos, különösen történeti értékű" iratokat is. A levéltár felszólalásának volt köszönhető, hogy a selejtezési hirdetményeket nemcsak a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének, hanem az Országos Levéltárnak is meg kellett küldeni. Az Igazságügyminisztérium az előkészítés során késznek mutatkozott annak engedélyezésére, hogy a nem selejtezhető iratokat, vagy ezek egy részét a Belügyminisztérium — ha akarja — elhelyezze az Országos Levéltárban. Ilyen kívánság esetére felajánlotta, hogy erre vonatkozó rendelkezés is szerepeljen a jogszabályban. Az Országos Levéltár azonban elzárkózott a nem központi jogszolgáltató szervek iratainak átvétele elől. Indokolásként, a helyhiányon túlmenően, a következőket jelentette ki: a „bírósági és ügyészségi iratok közül annak idején, legfeljebb a kir. Curia és a koronaügyészség, valamint a kir. táblák és kir. főügyészségek irattárait tartanám az Orsz. Levéltárban elhelyezhetőknek, mint amelyek a volt kir. Curia (hétszemélyes és kir. tábla) s az abszolút korbeli főtörvényszékek és főügyészségek itt őrzött levéltárainak természetes folytatását képezhetnék. Ellenben a törvényszékek és járásbíróságok, valamint a kir. ügyészségek irattárai [...] selejtezés után, legcélszerűbben az egyes bíróságok, illetve ügyészségek őrizete alatt volnának hagyandók, mivel 150 MOL - Y 1 - 208/1913., 1288/1913., 1313/1913., 34/1914., 107/1914., 312/1914., 933/1914., 93/1915., 443/1915., 1155/1915., 350/1916., 152/1917., 598/1918., 1067/1918. 151 MOL - Y 1 -1.197/1912., 115/1913., 2000/1913. 152 MOL-Y 1-609/1917. 175
