Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

végzésére. A főlevéltámok 1906. októberi előterjesztése alapján a Belügyminisztérium engedélyezte egy írógép beszerzését és egy gépíró napidíjas alkalmazását a levéltár átalánya terhére. Az Ideál típusú írógépet 1906 decemberében meg is vette az intézmény, majd 1907. január 1-jétől foglalkoztatta első gépíróját, Gulich Rezsőt, aki 1915 közepéig dolgozott az Országos Levéltárban.126

A kutatók kiszolgálása (beleértve az iratkölcsönzéseket is) továbbra is komoly feladatot rótt a levéltárra. A kutatók névjegyzékében 1904-től kezdődően tendenciájában mind több személy szerepelt: 1904-ben 38, 1905-ben 53, 1906-ban 46, 1907-ben 58, 1908-ban 65, 1909-ben 77, 1910- ben 63, 1911-ben 56.127 Thallóczy egyik leveléből tudjuk, hogy 1908-ban — szemben az 1899. évi 449-cel — 1015 esetben kértek ki kutatásra iratokat.128

Tasnádi Nagy Gyula főlevéltámok javaslatára a belügyminiszter 1911. április 13-i 37.439/1911. I-a számú rendelkezésével hatályon kívül helyezte az 1875. február 18-án kelt — a IV. 3. fejezetben tárgyalt — ügykezelési szabályzatot, és egyúttal új szabályzatot adott ki. Ezzel változások következtek be a kutatás és az iratkölcsönzés rendjében. Megjegyzendő, hogy már régóta nem érvényesültek mereven az 1875-ös szabályok, azokat három évtized alatt jócskán meghaladta az idő. A változtatások tulajdonképpen a kialakult gyakorlatot szentesítették. A legfontosabb módosítást az jelentette, hogy az Országos Levéltár írásbeli megkeresésre nemcsak hatóságoknak, hanem a szabályzatban felsorolt tudományos intézeteknek (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Nemzeti Múzeum, a budapesti és a kolozsvári tudományegyetemek könyvtárai, a budapesti József Műegyetem, a magyarországi jogakadémiák, a honvéd Ludovika Akadémia, a Cs. és Kir. Házi, Udvari és Állami Levéltár, a Cs. és Kir. Hadilevéltár és a Cs. és Kir. Közös Pénzügyi Levéltár Bécsben, a Horvát-Sz- lavon-Dalmát Országos Levéltár Zágrábban, a Szász Egyetem Levéltára Nagyszebenben) is kölcsönözhetett iratokat hivatalos vagy tudományos használatra. Az eredeti törvénycikkeket és királyi hitleveleket viszont levéltáron kívüli használatra egyáltalán nem adhatták ki, egyéb eredeti királyi kéziratokat, leiratokat és elhatározásokat pedig a hatóságoknak és a tudományos intézeteknek is csak a belügyminiszter rendeletére, illetve engedélyével. Letétként elhelyezett iratokat csak a tulajdonos engedélyével lehetett kikölcsönözni, sőt, a tulajdonos a levéltáron belüli használa126 Horváthné, írógéphasználat, 109-110., 116-117.

127 MOL-Y 15-19. kötet.

128 Tömöry, Thallóczy és a levéltár, 50.

164