Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
tisztázása helyett inkább az ellentétek mélyültek. 1908. május 18. után már csak egy alkalommal, 1911-ben tartottak ilyen tanácskozást. Ováry személyzeti téren elért egyetlen komoly eredménye az volt, hogy az 1907. évi költségvetésben (tekintettel az iratanyag gyarapodására) kétfős státusbővítést kapott a levéltár: egy levéltári tiszti és egy hivatalszolgai állást. A tiszti állásra a jogi doktor Herzog Józsefet, az 1905-ben levéltárba került fogalmazó gyakornokot nevezte ki a miniszter. A státusbővítéssel 24-ről 26 főre növekedett az intézmény személyi állománya. Tasnádi Nagy elérte, hogy a levéltár 1911. évi költségvetésébe bekerüljön két gyakornoki állás költsége, így már 28 főt tett ki az intézmény státuslétszáma. Ováry kinevezése után a tisztviselők körében várva várt „előre ruk- kolás" hamarosan végbement. Csánki Dezső végre országos levéltámok lett, és a VII. fizetési osztályba sorolták be. Helyére Illéssy János addigi kezelő főigazgatót nevezték ki allevéltámokká, őt Maróthi Rezső váltotta a kezelő főigazgatói poszton. Kárffy Ödön ekkor lépett elő fogalmazóvá, megüresedett levéltári tiszti helyét pedig Iványi Béla foglalta el. Miután Tasnádi Nagy Gyula főlevéltámok lett, Csánki és Tagányi országos levél- tárnokok a rangsorban előre léptek, harmadik levéltámokká pedig Barabás Samut nevezték ki. 1904-ben újabb iratanyagok átvételét kellett megoldani, és ez a körülmény sürgősen új iratraktárak megszerzését és a levéltárépítés ügyének felmelegítését eredményezte. Az Országos Levéltárnak otthont adó belügyi épülettömbön belül már nem volt férőhely, ezért 1904 augusztusában a közeli Bécsi kapu tér 3. szám alatti egy emeletes katonai kincstári épület, a Bosnyák laktanya levéltári célokra bocsátásával oldották meg a problémát. A laktanyát tatarozták, földszintjét és emeletét is beállványozták, és itt helyezték el az újonnan átvett iratanyagokat.113 A Bosnyák laktanya éppen azon a telken állt, ahol majd később az új levéltári palotát felépítették, ám ekkor még más helyszín került szóba az 1904 végén újra megkezdődött tárgyalásokon. Báró Radvánszky Béla koronaőr, történetíró volt az, aki Tisza István miniszterelnök-belügyminiszternél bizottság létrehozását kezdeményezte az Országos Levéltár új épületének felépítésével kapcsolatos teendők ellátására. Az 1904 decemberében kinevezett bizottság tagjai voltak: Sándor János belügyi államtitkár mint elnök, a kezdeményező Radvánszky, Thallóczy Lajos és Károlyi Árpád Bécsben tevékenykedő levéltárvezetők, Horváth Emil miniszteri tanácsos és Óváry Lipót országos főlevéltámok. A bizottság egyetlen ülést 113 Boksa, Épületek, 29.; Borsa, A levéltáros, 7. 159
