Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

3. A könyvtár vezetőjének joga, sőt, kötelessége a három hónapnál régebben kintlevő könyvet bekövetelni, meglétéről személyesen meggyőződni, a felmerült mulasztásról, hiányról jelentést tenni. Az így bekövetelt s egyébként rendben talált könyv új térítvényre ismét azonnal kivehető".98

E szabályzatból világosan kitűnik, hogy a levéltár tisztviselői a helyben olvasás mellett kölcsönözhettek is a könyvtárból kiadványokat.

A nemzetközi kapcsolatok kezdetei

A levéltárak nemzetközi kapcsolatai a XIX. században még nem szerveződtek intézményszerű formákba, Pauler idején az Országos Levéltár kapcsolatai is esetlegesek és szűk körűek voltak.99 Az országos levéltárnok 1874-1875-ben, majd 1899-ben tett külföldi tanulmányútjával, valamint a bécsi levéltári anyagok felosztása tárgyában folyó tárgyalásokkal, a Hunyadi-levéltár okleveleinek megszerzésével fentebb már foglalkoztunk.

Kiadványcsere-kapcsolat létesült a francia nemzeti levéltárral, amely — külügyi vonalon — 1874-től folyamatosan elküldte leltár-sorozatának megjelent köteteit. Az Országos Levéltár az 1870-es években saját kiadvány hiányában egyáltalán nem, később is csak szegényes formában tudta viszonozni a nagyvonalú gesztust. Más külföldi levéltárak számára többször adott tájékoztatást az intézmény a magyar jogszabályok levéltári vonatkozásairól.

Fontos szerep jutott a külföldi tapasztalatszerzésnek. A tudományos tisztviselőknek erre főleg szabadságidejüket felhasználva nyüt lehetőségük elsősorban Ausztriában, Német- és Olaszországban. Thallóczy Lajos Oroszországba és a Balkánra is eljutott az 1880-as években.

A külföldön lévő magyar vonatkozású levéltári iratok, a hungarikák felkutatását és feltárását a magáncélból vagy pl. a Történelmi Társulat megbízásából kiutazó levéltárosok is feladatuknak tekintették, de akkoriban elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum égisze alatt folyt ilyen célú kutatás. Óváry Lipót az 1903. évi római törté” Idézi Bogdán, Könyvtár, 313. A könyvtárra vonatkozó többi adatot is e tanulmányból merítettük.

99 Vö. Buzási, Nemzetközi kapcsolatok, 125-126.

150