Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

lapotban és jó ügyviteli segédlettel ellátottan adták át,69 e feldolgozó munkák viszonylag csekély részesedést képviseltek az össztevékenysé- gen belül.

Rendezést végeztek — többek között — a helytartótanácsi, a kamarai, az erdélyi főkormányszéki, a nagyszombati kerületi táblai és a térképtári anyagban. A XIX-XX. század fordulóján a főkormányszéki levéltár bizonyos részeiben az eredeti rend megbontásával tárgyi rendet alakítottak ki, ami ellen Barabás Samu tiltakozott, és követelte az eredeti állapot helyreállítását.70 Elég gyakran végeztek raktári rendezést, iratanyag-átcsoportosítást is, főleg akkor, ha a levéltár új helyiségeket kapott, illetve ha nagyobb mennyiségű irat beszállítására került sor. .

Nyilvántartási célú segédlet készült a helytartótanácsi és a két kancelláriai levéltárhoz, hagyományos leltárak, elenchusok, jegyzékek pedig elsősorban az újonnan levéltárba került anyagokhoz, az átvett családi levéltárakhoz, a gyulafehérvári káptalan, a nagyszombati kerületi tábla, az erdélyi Fiscalis Directoratus stb. irataihoz. Gyakorlati, igazgatási célból tematikai jellegű segédleteket (jegyzékeket, katalógusokat) is összeállítottak (főleg Illéssy János és Pettkó Béla), a pecsétekről, a címeres levelekről, a városi és a községi kiváltságlevelekről, a vásárszabadalmakról. A legfontosabb ilyen segédletet Illéssy János készítette: ez a ma is meglévő és gyakran használt cédulakatalógus, ahogy később nevezték, az „Illéssy- patika". Illéssy kitartó munkával a nemes családok története szempontjából fontos országos levéltári állagokból, sőt, a szakirodalmi munkákból és a megyei, városi levéltárak anyagából is kicédulázta a nemességszerzők nevét, a diploma kiadásának és kihirdetésének keltét, a megyét (ahol a család élt) és az iratok jelzetét.71

Paulemek abból a tervéből, amely összefoglaló leltárak készítését irányozta elő, nem lett semmi. Ellenben Tagányi Károly elképzelése, hogy az Országos Levéltár teljes anyagát sommásan meg kell ismertetni a szélesebb közönséggel, legalább részben megvalósult. Tagányi végül három levéltártest (régi országos levéltár, magyar és erdélyi kancelláriai levéltárak) újszerű ismertetését írta meg és publikálta a Századok hasábjain, majd külön füzetekben.72

69 Vö. Ember, Országos Levéltár, 26.

70 MOL-Y 1-1.271/1902.

71 Bélay, Referens-szolgálat, 192.

72 Ember, Országos Levéltár, 26-27. A segédletkészítésre vonatkozó fontosabb levéltári akták: MOL - Y 1 - I. 375/1877., I. 185/1883., I. 88/1884., I. 195/1888., I. 100/1895., I. 261/1896., I. 39/1897., I. 67/1897., I. 304/1897., 1.10/1899.

141