Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Soós Viktor Attila: A megtorlás éve
96 SOÓS VIKTOR ATTILA csolódott például Endrey Mihály püspök megfigyelése és ellenőrzése.49 Ugyanígy, bár külön foglalkozott a BM II/5. a Regnum Marianummal,50 de több ponton, így Rózsavölgyi Lászlón keresztül is kapcsolódott a két megfigyelés. Elsőként a „Teológusok” és a „Kizártak” üggyel mért komoly csapást a papképzésre az állambiztonság. Az ifjúsági csoportok ellen indított nyomozást, amely az állambiztonság egyik legnagyobb szabású akciója volt, egy regnumi közösség neve alapján jelölték meg. A BM II/5-f alosztály 1958-ben kezdte meg a feldolgozó munkát „Fekete Hollók”51 fedőnéven Emődi László, Havas Géza, Keglevich István, Kiss László, Kertész Tivadar, Ikvay László, Thiry István papok, Alszászi Károly, dr. Barlay Ödön, dr. Palos György, Rosdy Pál, Sigmond László volt cisztercita szerzetesek, Csapody Etele, dr. Gáldi Zoltán, Körmendy Szilveszter, Nobilis Gábor, Tihanyi Margit, Varga Lajos világi személyek és a korabeli megfogalmazás szerint államellenes szervezkedésük ügyében. Azzal vádolták őket, hogy „a szervezkedés célja: felkészülés egy esetleges rendszerváltozás idején létrehozandó keresztényszocialista burzsoá demokratikus államrendszer létrehozására. Ehhez megfelelő elit képzése.”52 Két évig tartó nyomozást követően az ügyben I960, november 22-én, 1961. február 6-áról 7-ére virradó éjszaka és 1961. május 3-án a BM II/5-f. alosztály „részleges realizálást” hajtott végre. Ennek keretében a BM II/8. Osztály 51 személyt előzetes letartóztatásba helyezett, öt főt 72 órára őrizetbe vett. 224 személyt szabadlábon terheltté nyilvánítottak, majd a vizsgálat befejeztével az eljárást ellenük megszüntették, és rendőri figyelmeztetésben részesítették őket. 50 papot egyházi funkcióiból fegyelmi úton távolítottak el, 70 civil személyt 49 ÁBTL 3.1.5. 0-12302/1., 2., 3., 4., 4a., 5. Endrey Mihály. 50 ÁBTL 3.1.5. 0-11516 alap, 1., la., 2., 2a. „Regnum”. 51 A BM 11/5-f alosztálya 1958-tól „Fekete Hollók” fedőnéven operatív feldolgozó munkát folytatott egy „klerikális államellenes szervezkedés” ügyében, melynek ideológiai alapját a résztvevők a pápai szociális enciklikákból és körlevelekből merítették. A szervezkedés kiterjedt a volt cisztercita és jezsuita rend, a KIOE és a KLOSZ, a Regnum Marianum és más ifjúsági szervezetek, valamint egyes papok által irányított közösségekre és csoportokra, melyek az ország különböző területein — elsősorban Budapesten, de Baján, Egerben, Pécsett, Székesfehérváron, Veszprémben, Szegeden — működtek. Az 1959 januárjában „Fekete Hollók” fedőnevén nyitották meg a csoportdossziét. ÁBTL 3. 1. 5. 0—11802/1., 2., 3., 3a., 4., 5., 6., 6a., 7, 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15-, 16., 17, 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27, 28., 29. „Fekete Hollók” ügy. 52 ÁBTL 3.1.5. 0-11802/1. Javaslat a „Fekete Hollók” fn. Cs-600-as számú csoportdosszié lezárására és irattárba helyezésére, Budapest, 1962. június 18.
