Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Soós Viktor Attila: A megtorlás éve
86 SOÓS VIKTOR ATTILA elfogása, bíróság elé állítása lett. A referátumok nagy része kényes ideológiai kérdésekben igyekezett rendet tenni, az ellenség körét az egykori mozgalmi társak közül próbálta meg kijelölni. A többi ellenséges kategória közül a horthysta elemekkel foglalkoztak kiemelten. Az egyházakkal kapcsolatos belügyi feladatokról Hollós Ervin, a BM II/5, osztály vezetője beszélt részletesen. Értékelése szerint a „klerikális reakció” fél éven át jelentős sikereket ért el, mert a „pártnak és a kormánynak nem volt hosszú ideig megfelelő ereje velük foglalkozni”. Sikeren a belső elhárítás vezetője a papi békemozgalom szétverését értette, amelynek újjászervezésében a belügy részvételét fontos feladatként jelölte meg! Ezen kívül felhívta a figyelmet a legális és az illegális tevékenység kombinációjára, amin röplapok, brosúrák terjesztését, a volt szerzetesek aktivizálódását és szövetkezetek szervezését értette. A református egyházban létrejött féllegális szervezettel kapcsolatban az ügynöki behatolás hiányosságait említette. Az állambiztonsági akciók azonban még sokáig alkalomszerűen folytatódtak. Hiányoztak azok a vezérelvek, amelyek alapján a titkosszolgálati úton szerzett információtömeget hatékonyan tudták volna rendezni és felhasználni. Például Fekete Hollók fedőnéven8 az egész országban kiterjedt adatgyűjtést kezdtek az egyházi ifjúsági csoportokkal szemben. A központi és megyei politikai nyomozó osztályokon azonban idővel belefulladtak a nagy mennyiségű adatba, egységes direktíva híján pedig a szolgálatok energiái szétforgácsolódtak. írásomban a korszak egyik legfontosabb döntéshozó szerve - az MSZMP KB Politikai Bizottsága -klerikális reakcióval kapcsolatos határozatait, a PB tagjainak megnyilvánulásait tekintem át elsőként. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottság (IKB) Ideiglenes Intéző Bizottsága (IIB) már 1957. március 5-én tárgyalta9 az egyházpolitika általános irányelveit és aktuális kérdéseit, így az egyházakra is vonatkozó megtorlás kérdését. Az előterjesztést a Művelődési Minisztérium Egyházügyi Hivatala készítette, előadója az ÁEH elnöke, Horváth János volt. Az Intéző Bizottság megállapította, hogy: „Az egyházakkal kapcsolatos állásfoglalásunkban a különböző egyházak politikai szerepének és fellépésének megfelelően differenciálnunk kell. A tapasztalatok alapján az intézkedések arra irányuljanak, hogy a katolikus egyházat, mint az egyházi reakció magyarországi fő képviselőjét, elszigeteljük a hozzánk lojálisabb egyházakról.” Az egyházi reakcióval szembeni fellépéssel kapcsolatban Kállai Gyula, az MSZMP KB ideológiai titkára, ebben az időszakban a műve8 A központi nyomozás anyagait tartalmazó dosszié: ÁBTL 3.1.5. 0-11802/1-29. Fekete Hollók. 9 MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 17. ő. e. MSZMP IKB IIB 1957. március 5-i ülésének jegyzőkönyve.
