Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)
Magyarország nyugati nyitási politikája 69 A nyilvánosság előtt de Gaulle fogalmazta meg a „francia üzenetet” és az év végén tartott beszédében már nyíltan a szocialista államokkal kialakítandó új kapcsolatok szükségességéről beszélt: „Végül is kell (kapcsolatépítés), de anélkül, hogy illúziókban ringatnánk magunkat, amely a gyengék kiváltsága, de anélkül is, hogy elveszítenénk a reményt abban, hogy a szabadság és az emberi méltóság végül mindenhol győzedelmeskedik. Reménykedhetünk abban a napban, amikor talán Varsó, Prága, Pankow,8 Budapest, Szófia, Belgrád, Tirana és Moszkva megszabadul attól a totalitárius rendszertől, amely visszatartja és bezárja a lakosságot, és fokozatosan velünk együtt változik. Akkor nyitottak lesznek Európa felé a lehetőségeik, forrásaik és kapacitásaik függvényében.”9 Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy de Gaulle számára a keleti nyitási politika mennyire volt őszinte, következetes, és alapozódott a korábban vázolt geopolitikai koncepciójára, vagy elsősorban a politikai nyomásgyakorló eszközt jelentette az általa elindított nyugat-nyugat közi konfliktusban, és konkrétan az amerikaiakkal szembeni francia pozíciók erősítését szolgálta. Választ azonban csak de Gaulle politikájának és sajátos politikai filozófiájának soktényezős vizsgálatával kaphatunk. Yves Pagniez szerint, aki ennek a politikának a kidolgozásában aktív szerepet játszott, a függetlenség az Egyesült Államokkal szemben a keleti nyitás előfeltételét jelentette. A fő cél ugyanis Európa egyesítése volt, amelybe a keleti országokat is be kívánták vonni. A blokkok megszüntetése és Európa politikai, földrajzi egyesítése ezt a célt szolgálta, vagyis a függetlenség hangoztatása az amerikaiakkal szemben szintén az egyik eszköz szerepét töltötte be, amelyhez a keleti nyitás politikája a másik eszközt jelentette.10 Az Európa-koncepció részét jelentő keleti nyitás politikája szorosan kapcsolódott Franciaországnak a nyugati szövetségesi rendszeren belüli pozíció-változásához, fokozatos elszigetelődéséhez. A francia-német barátsági szerződés megkötése tehát közvetlenül hatott Franciaország keleti kapcsolatainak alakulására.11 Az érzelmi tényező jelentőségét mutatja, hogy Maurice Dejean nagykövet szerint a szovjeteket valósággal sokkolta a francia—német barátsági szerződés megkötése, mivel abban a közös ellenség elleni harcban addig meglévő francia—szovjet szolidaritás végét látták, és 8 Berlin északi városrésze, ekkor Kelet-Berlinhez tartozott. 9 Allocution radiotelevisée du général de Gaulle, Président de la République, le 31 décem- bre 1963. La documentation franfaise N° 01479, 9janvier 1964. 10 Gromert, 2003, 383-384. 11 CADN Moscou Serie B. Carton 187. Evolution de la situation en Europe orientale et dans la zone soviétique d Allemagne pendant les six derniers mois.
