Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
A berlini kérdés magyar szemmel 61 katonai konfliktus esetén — amelyet a magyar pártvezetés nem tartott valószínűnek, de a biztos, ami biztos elv alapján mégis fel kívánt készülni rá — az első teendő intézkedések között szerepelt a külképviseleten található valamennyi titkos minősítésű irat megsemmisítése. Második helyen szerepelt a külképviseleten dolgozók és családtagjainak a hazaszállítása, ilyen és ehhez hasonló intézkedésekre azonban nem került sor.56 Következtetések A nyugati hatalmakat nem érte váratlanul a fal építésének híre, egy katonai konfliktus kockázatát a Szovjetunióval - akárcsak más európai konfliktusokat, mint például az 1953. júniusi kelet-berlini felkelés, valamint az 1956-os magyar események - azonban nem kívánták felvállalni. A NATO Tanácsa a berlini kérdésben úgy foglalt állást, hogy az ügy az érdekelt tagállamokra — köztük Nagy-Britanniára, Franciaországra, az NSZK-ra és az USA-ra - tartozik, ezért nekik kell a javaslatokat benyújtani.57 A fal felépítésével az NDK egyrészt önálló létét kívánta demonstrálni, másrészt megannyi sikeres és sikertelen próbálkozása után rendszerének konszolidáció-képességét akarta igazolni. A fal felépítése utáni nyugati reakciók hallatán az NSZK számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nyugati hatalmak a német (és a berlini) kérdést a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok enyhülési politikájának rendelik alá. Mindeközben a magyar pártvezetés a nagyhatalmak közötti sajátos játszmák közepette megpróbált saját, de mégis egyeztetett álláspontot elfoglalni. A magyar álláspont szerint a döntés előtt mérlegelni kellett a német kérdéssel kapcsolatos összes számba jöhető lépést, és ennek az óvatos, megfontolt politikának az eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélyének emelkedése, az akcióval pedig a nyugati hatalmak előtt nyilvánvalóvá vált a szocialista országok egysége.58 Egy magyar külügyi elemzés annak a véleménynek is hangot adott, hogy a fal építését követő újabb egyoldalú intézkedés — például egy esetleges különbéke-szerződés az NDK-val - nem adott volna lehetőséget a nyugatiak számára, hogy a szocialista tábor országainak kezdeményezései következtében kialakult szorult helyzetből kiutat találjanak, mindez pedig egy háborús provokációba kényszerítette volna a nyugatiakat. Az elemzés szerint a 56 MNL OL XIX-J-l-j-NDK-(1945-64)-l/a-0089/1961. 57 A NATO Tanácsának állásfoglalása a berlini kérdésben (1961. augusztus 14.). Közli Németh, 1993. 160. ™ MNL OLXlX-J-l-j-NDK-(1945-64)-006543/1961. Néhány gondolat a német kérdés jelenlegi állásához.
