Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
54 KISS ANDRÁS utolsó elnöke.”32 A tanácskozáson Hruscsov megállapította, hogy a katonai összeütközés esélye ugyan nem nagy, de mégis lehetséges, ezért állandóan felkészültnek kell lenni. Tanulmányunk szempontjából azonban Kádár János felszólalása tartalmaz érdekes és a kérdéssel kapcsolatban következetesen végigvitt megállapításokat. A két Németországgal kötendő békekötésről kijelentette, hogy ha Nyugat-Németország nem hajlandó rá, akkor azt csak a Német Demokratikus Köztársasággal kell megkötni, ezzel is erősítve a keletnémet állam nemzetközi jogi elismerését. Beszédének második fontos eleme volt Nyugat-Berlin különleges államjogi státuszának következetes hangsúlyozása. Az értekezleten Kádár is helyeselte a Nyugat-Berlinben folyó kémtevékenység megszüntetését és az NDK területén áthaladó személy-és áruforgalom új szerződésekben történő rendezését. Mindezeken túl Kádár a helyzet súlyosságával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a háború valószínűsége kevés, a gazdasági bojkott lehetősége viszont nagy, ennek ellenére minden szóba jövő megoldást számba kell vennie az értekezletnek. Kádárnak talán az a mondata a legfontosabb, amely a szocialista országok katonai felkészítésére vonatkozott. Eszerint: ,A részletek érintése nélkül magától értetődőnek tartjuk, hogy értekezletünktől megbízást kap Grecs- kó marsall, főparancsnok elvtárs a megfelelő egyeztetett felkészülésre az egyesített fegyveres erők vonalán.” Kádár szerint a továbbiakban különös fontosságú, hogy a szocialista országok jól működő szerveket hozzanak létre minden területen országaik lépéseinek egyeztetésére. Ennek fényében tett javaslatot arra, hogy a békeszerződés és más diplomáciai lépések előkészítésére a szovjet, a keletnémet és a lengyel külügyminiszterek kapjanak megbízást, természetesen szovjet vezetéssel. Hasonlóképpen vélekedett a szocialista táboron belüli propaganda összehangolásáról, hogy az összes ország „haladónak” tekintett békeszerető közvéleményét a kérdés rendezése mellé állítsák. Kádár János és Walter Ulbricht augusztus 5-én külön megbeszélést folytatott, amelyen a keletnémet vezető az NSZK és a NATO-államok feltételezett gazdasági szankcióinak kivédéséhez és az NDK ipari termelésében végrehajtandó profilváltoztatásához a Magyar Nép- köztársaság legkülönbözőbb területeket érintő segítségét kérte, mint például egyes iparágak közös fejlesztését, pótalkatrészek, nyersanyagok, köztük bauxit és egyes közszükségleti cikkek szállítását. Kádár János 1961. augusztus 9-ei levelében tájékoztatta Walter Ulbrichtot, hogy utasítást adott a magyar pénzügyminiszternek, hogy - amennyiben az NDK Nemzeti Bankjától megkeresés érkezik - a szokásos feltételek mellett bocsássanak tíz millió nyugatnémet márkát hat32 MNL OL M-KS 288. f. 9. cs. 4. ő. e. Az 1961. augusztus 3-5-i moszkvai tanácskozás.
