Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
A berlini kérdés magyar szemmel 51 lások és ebből következően az 1961. évre kialakult újabb hidegháborús hangulat felerősödése hozzájárult ahhoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai katonai együttműködésüket a korábbinál szorosabban vonják. Ez a fajta együttműködés a szocialista blokk országai között két formában jelentkezett: egyrészt internacionalista elvek alapján, a katonai szervezeten belüli együttműködés összehangolásában, másrészt pedig az egyes tagállamok nemzeti honvédelmi és katonai fejlesztési politikájának kialakításában. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960. novemberben elfogadott nyilatkozata kimondta, hogy az adott nemzetközi helyzetet figyelembe véve a szocialista országok minden eszközzel erősíteni fogják a szocialista tábor hatalmát és védelmi képességét. Ennek értelmében Hruscsov levelet írt a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetőihez, amelyben aggodalmát fejezte ki a szocialista országok fegyveres erőinél mutatkozó katonai technológiai és fejlesztési hiányosságok miatt, ezért kérte, hogy a katonai fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekben felmerülő problémákat a Moszkvában, 1961 márciusában tartandó Politikai Tanácskozó Testület ülésén vitassák meg. 1961. február 15-16-án Czinege Lajos22 honvédelmi miniszter vezetésével a magyar vezetés Hruscsov kérésének megfelelően előzetes tárgyalásokat folytatott A. Grecskóval,23 a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokával, amelyen ismertették a Magyar Néphadsereg fejlesztésére vonatkozó terveket.24 A Magyar Néphadsereg fejlesztésére 33 milliárd forintot szándékoztak felhasználni, a változtatásoknak megfelelően azonban az új fejlesztési tervek immáron 43 milliárd forintnyi kiadással jártak volna. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága a bővített fejlesztési tervezetet viszont nem hagyta jóvá, a kérdésre csak 1961. március végén tért vissza. Czinege Lajos levélben tájékoztatta Grecskó marsaik arról, hogy a szovjetek számára adott, Magyarország katonai kiadásaira vonatkozó előzetes információk pontatlanok voltak.25 Egyúttal kiemelte, hogy az új, bővített hadsereg-fejlesztési terv az ötéves tervet és annak belső arányait jelentősen megváltoztatná, ezért a Politikai Bizottság csak olyan tervet 22 Czinege Lajos (1924-1998), kommunista politikus, I960, május 17-ei hatállyal honvédelmi miniszter. E tisztséget - végül hadseregtábornokként - 1984-ig töltötte be. 1984- 1987 között a Minisztertanács elnökhelyettese 23 Grecskó, Andrej Antonovics (1903-1976), a Szovjetunió marsallja. 1953-tól 1957-ig a Németországban állomásozó szovjet megszálló erők parancsnoka. 1960-tól a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők parancsnoka, 1967-től haláláig honvédelmi miniszter. 24 A honvédelmi fejlesztési terv azért is megemlítendő, mert a Magyar Népköztársaság 1961-1965- évekre szóló ötéves tervének elkészítése ekkor már befejező szakaszában volt. s MNLOL M—KS 288. f. 9. cs. 1961/21. ő. e. — A 33 milliárd forintnyi KB által jóváhagyott fejlesztési terv értelmében az 1962-1965. években a teljes költségvetés 9—10%-át katonai kiadásokra irányozták elő.
