Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Tóth Eszter Zsófia: Az esztergályos, a vasutas, a feleség meg a szeretője
Az esztergályos, a vasutas, a feleség meg a szeretője 263 Még várat magára a szocialista erkölcs fogalom változásának kutatása és elemzése a szocialista időszak egészére vonatkozóan.5 A házasság, mint intézmény átalakulásával kapcsolatos diskurzusok majdani elemzésekor érdekes kérdés lehet a Szilágyi Vilmos nevéhez kötődő „nyitott házasság” koncepció elemzése is.6 Sok olyan feldolgozatlan pártfegyelmi található a levéltárakban az 1960-as évek elejéről is, amelyekben az állampolgárok erkölcsi okokból fordultak a pártbizottsághoz. Az állam képviselőinek ezekben az esetekben az volt a feladatuk — legalábbis a levélírók így vélhették —, hogy deklarálják: mi a jó, és erkölcsi alapon visszatereljék a helyes irányba a félresiklott életutakat. Egy elkeseredett feleség azért fordult a pártbizottsághoz, hogy a párttitkár segítsen megregulázni félrelépő, iszákos férjét. A másik esetben a nős férfi szintén házas szeretője fordult a pártszervekhez azért, hogy visszakapja nyakláncát ex-szeretőjétől. Végül a családját molesztáló vasutas történetét ismerhetjük meg, akinek felesége azt kérte, helyezzék át új állomáshelyre a férfit, mert amíg beilleszkedik, addig legalább békén hagyja családtagjait, többszöri áthelyezése ezt bizonyította. Ezekből az ügyekből nem lett pártfegyelmi, az első történetnél csak a feleség levelét ismerjük, a másodiknál az asszony meglepő módon egy másik levélben visszavonta feljelentését, a vasutas férfit viszont áthelyezték. E források segítségével közvetlen közelről tanulmányozhatjuk a szocialista időszak mindennapjainak átpolitizáltságát, hiszen a levél írója a párt képviselőjét tartja döntőbírónak magánügyében. E források alkalmasak arra is, hogy mikroszinten elemezzük, hogy a szocialista időszakban a hétköznapokban milyen kép alakult ki a hatalomról az egyes emberek fejében, és az emberek hogyan próbálták hasznosítani a pártszerveknél (vélt) befolyásukat. A rossz házasságban élő asszony története 1961 szeptemberében H. J.-né levelet írt az MSZMP III. kerületi bizottsága első titkárának. A levél megírásával alapvetően az volt a célja, hogy a hatalom embere segítsen neki elromlott házassága megmentésében. Az asszony azt kérte a párttitkártól, hogy beszélgessen el a férjével. Ügy vélte, majd annak hatására a férfi megváltozik, és ideális férjjé, válik, akárcsak házasságuk hajnalán. A levél egy bántalmazott, elkeseredett nő utolsó segélykiáltásaként is értelmezhető, aki nem tudja, hova forduljon segítségért bántalmazó férjével szemben (látlelete volt arról, hogy a férfi megverte), ezért írt levelet a kerületi pártszerv 5 Egyik első úttörő feldolgozás Rácz Attila doktori disszertációja: RÁcz, 2011. 6 Szilágyi, 1978.; Szilágyi, 1988. E koncepcióról lásd még Miskolczi, 1985b. 30.
