Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
254 KOCSIS PIROSKA millió Ft-ról 1961-ben 1.646 millió Ft-ra nőtt. 1961-ben az állami és szövetkezeti iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és az egyéb állami intézményeknél, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók 27%-a, mintegy 774 000 fő vette naponta igénybe az üzemi étkeztetést. Az étkezést igénybe vevő dolgozók közül 41% saját kezelésű konyhán, 44% üzemi vendéglátó vállalatok éttermeiben, 15% pedig kereskedelmi vendéglátó vállalatok, valamint szövetkezetek éttermeiben étkezett. A jelentés megállapította, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alatt működtek az ország legnagyobb kapacitású éttermei. Ezek az éttermek a legfontosabb iparágak (nehézipar, bányaipar stb.) dolgozóinak, valamint az egyetemi hallgatók étkeztetését biztosították. Szakmailag ezek működése szabta meg az egész üzemi vendéglátás további fejlesztésének irányát, tapasztalataikat a szakma egész területén általánosították. 1961 végén a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alatt 556, más minisztériumok és országos hatáskörű szervek irányítása alatt (saját kezelésben) pedig 1856 üzemi étterem működött. Az éttermi ellátást 618 üzemi büfé egészítette ki.95 A hálózati kapacitás elégtelensége és az étkezésre előírt fél óra betartására irányuló célkitűzés miatt az üzemi vendéglátásban bevezették az önkiszolgáló rendszert. Az „önkiszolgáló módszer” - a jelentés szerint - „jól bevált”, és 1961 végére a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok keretében már 196 üzemi étterem működött önkiszolgáló módon. A belkereskedelmi üzemi vendéglátásban az előfizetéses étkezések száma évről évre emelkedett. 1961-ben, 1960-hoz viszonyítva a reggelik adagszáma 3,5%-kal, az ebédeké 6,4%, a vacsoráké pedig 4,6%-kal növekedett.96 A tapasztalatok szerint a dolgozók jelentős része nem az előfizetéses étkezést, hanem az étlap szerinti (a’la carte) étkezést vette igénybe. Ennek forgalma az 1958. évi 52268000 Ft-ról 1961 végére 70 184000 Ft-ra emelkedett. A büfék forgalma is folyamatosan emelkedett. 1958-ban az üzemi vendéglátó vállalatok büféi mintegy 207 millió Ft forgalmat bonyolítottak le. A saját kezelésű éttermek 1961-ben 727,4 milliós forgalmukkal színvonalban lemaradtak az üzemi vendéglátó vállalatok éttermei mögött. Amíg az üzemi vendéglátó vállalatok által fenntartott éttermek 92%-ában vezették be a két- vagy többféle ételválasztékot, addig a saját kezelésű éttermekben az ebédadagoknak csupán 0,7%-a készült két- vagy többféle változatban. A minisztériumi jelentés az üzemi étkeztetést „szociális juttatásnak” tekintette, de — mint írták - a szakma törekvése a „gazdaságosság egyidejű előtérbe helyezésével, a kereskedelmi jelleg fokozott kidomborítása”, ami az étlap szerinti 95 MNLOLXIX-C-5-A/4-15507-1962. 96 MNL OL XIX-C-5-I/21-32992-1960.
