Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Szabó Csaba: Azok a „hatvanas évek”

Azok a „hatvanas évek’ 23 is megváltozott, megtört, emiatt a teljes visszatérés 1956 előtthöz lehetetlenné vált. A forradalom és szabadságharc meghatározó élmény minden individuum, minden társadalmi csoport, szervezet számára. Az állampárt és képviselői nem feledhették, hogy hatalmuk a szovjet vezetés támogatásán múlik. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a Kádár János vezette, szovjet támogatással megalakított Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány egyáltalán nem élvezte az ország lakosságának bizalmát. A tényleges hatalom a szovjet csapatok mellett az egykori ÁVFl-sok és hűséges MDP-párttagok köréből verbuválódott pufajkások, valamint a nagy gyárakban, üzemekben működő munkástanácsok kezében volt.18 A forradalom és szabadságharc leverését köve­tően az állami és a pártszervekben is csak lassan indult meg a munka. A Magyar Dolgozók Pártjának közel milliós tagsága 1956 októberében gyor­san eltűnt. Az 1956. november 1-jén Kádár János által alakított utódpárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt taglétszáma 1956. december 1-jén 37 818 volt. Január, február folyamán a tagok száma hetente 8-12 ezer fővel növekedett, és elérte a 190 ezret. 1957 júniusában a párt már 345 733 tagot számlált. Köztük voltak a Nagy Imre örökségét valamilyen formában vállaló reformkommunisták éppúgy, mint a Kádár híveinek számító „középutasok” és a „keményutas” sztá­linisták.19 A „kemény kéz” hívei még a hetvenes, nyolcvanas években is érvény­re juttatták akaratukat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarorszá­gon a pártállam vezetői nem tekinthetőek homogén csoportnak. A párton belül léteztek különféle elképzelések. A közeledésnek, az erődemonstrációnak, a nyílt szakításnak éppen úgy megvoltak a hívei, mint az ellenzői. A különféle érdekek, blokkok az éppen aktuális időszaknak megfelelően hol erősebben, hol gyengéb­ben jelentek meg. Az ötvenes évek kommunista rendszeréhez Rákosi Mátyás adta a nevét, a hatvanas évektől kezdve Kádár János a szocialista rendszer „arca”. A posztsztáli­nista, megtorló, kemény kéz Kádár Jánosa lassan átalakult. 1961 decemberében a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén elhangzott Kádár híres mon­data: „Aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a Népfront ellen, az vele van.” A szöveg a Kádár­rendszer új jelszavává vált: „aki nincs ellenünk, az velünk van”. A hatalom ki akart egyezni a társadalommal, szövetségeseket keresett. Kádár János megfejtet­18 A szovjet csapatokat december közepén vonták vissza laktanyáikba. A Kádár-kormány tár­gyalásokat kezdett a munkástanácsokkal, hogy időt nyerjen. A munkástanácsokat csak december elején sikerült felszámolni. 19 MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 27. ő. e. Az MSZMP Intéző Bizottságának ülése. 1957. május 28. - Jelentés a párttagság számának alakulásáról és összetételéről; Romsics, 2000. 408.

Next

/
Oldalképek
Tartalom