Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
nye az lett, hogy míg 1960 említett időszakában a munkára jelentkezettek 37,4% állt munkába, addig 1961-ben már csak 32,6%. A munkaerőhelyzet nem mindenütt alakult egyformán. Az ipari megyékben általában csökkent a munkát keresők száma, és javult az elhelyezettek aránya. Pl. Baranya, Borsod, Győr, Fejér, Komárom, Nógrád és Veszprém megyékben együttesen 1960 első öt hónapjában, a munkaerő-közvetítő irodákban 53758 fő jelentkezett munkára, 1961 hasonló időszakában már csak 42 660 fő. Ugyanitt az elhelyezettek aránya 1960-ban 49%, 1961-ben 54,8% volt. Kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasági megyék statisztikája, ahol Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú, Szabolcs, Szolnok, Vas és Zala megyékben I960 vizsgált időszakában 40 804 fő volt a munkát keresők száma, 1961 azonos időszakában pedig 52685 fő. Amíg 1960-ban a jelentkezők 46,9%-át irányították munkára, addig 1961-ben csak 33,2%-át tudták munkába állítani. Az ipari és mezőgazdasági megyék munkaerő-helyzete ellentétesen alakult. Ez abból fakadt, hogy az ipari megyékben a meglévő ipar állandóan bővült, új munkahelyeket hoztak létre, ugyanakkor a mezőgazdasági megyékben az ipar- telepítés minimálisra korlátozódott, a munkahelyek gyarapodása pedig nem állt arányban a munkát keresők számának növekedésével. A munkára jelentkezők közel kétharmada a nők közül került ki. A munkaerőközvetítési statisztikák szerint (öt megye, két megyei jogú város és a főváros megfigyelése alapján) a munkára jelentkező férfi dolgozók 42%-át, a munkára jelentkező női dolgozók 27,3%-át alkalmazták. Egyes városokban (Szeged, Pécs, Salgótarján stb.) különösen nehéz volt a nők elhelyezése. A munkát vállalók háromnegyed része városi, egynegyed része vidéki lakos volt. A vidéki jelentkezők száma országosan 12%-kal növekedett 1960 első öt hónapjához viszonyítva. A vidéki lakosok munkára jelentkezése nem helyben, a járási munkaerő-közvetítő irodákban emelkedett (itt csökkent kb. 15%-kal), hanem a megyei jogú városokban és Budapesten, így ezek nyomást gyakoroltak a városi munkaerőhelyzetre. A négy megyei jogú városban, 1960-ban (az év első öt hónapjában) 4890, 1961-ben 7995 fő vidéki jelentkezett munkára. Budapesten 1960-ban (I—V. hó) 24 550 fő, 1961-ben 41 692 fő volt a vidéki jelentkezők száma, vagyis Budapesten kb. minden hatodik munkára jelentkező vidéki lakos volt. Buda István jelentésében azon a véleményen volt, hogy a „vidékiek városba való áramlása egészségtelen”, mert a munkát keresők nagy része fiatal, így azon túl, hogy „elveszik a városi dolgozók elől a munkalehetőséget”, a mezőgazdasági munkaerő amúgy is rossz korösszetétele tovább romlik. Egy felmérés szerint a budapesti munkaközvetítő irodákon jelentkező vidékiek 89,3%-a 14—18 éves korúak közül került ki. Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása Idején o----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 229
