Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
részében halmozott adatok találhatók (havonta hány személy kapott segélyt), így azokat, akik folyamatosan részesültek a kedvezményben, többszörösen számba vették. A megközelítő pontosságú adatok szerint 1960-ban 887 Ft, 1961-ben 944 Ft kifizetett segély jutott egy főre ugyanazon időszakban. A többség, kb. másfél-két hónapig részesült segélyben, akiknek fele nő volt, nagyobb hányaduk pedig szakképzetlen. A Munkaügyi Minisztérium levéltári anyaga tájékoztat a munkaerő-közvetítés kialakult rendszeréről is. A Munkaügyi Minisztérium 9/1959. sz. rendelete6 vezette be a megyékben a kötelező munkaerő-közvetítést. A munkaközvetítő irodákban általában egy személyt alkalmaztak, akit nemcsak munkaközvetítéssel, hanem egyéb ügyekben — munkakönyv kiállítása, toborzás — is felkereshettek az érdeklődők. A megyei jelentések többsége arról számolt be, hogy „igen nagy az ügyfélforgalom hétfőn, szerdán és pénteki napokon”, amikor sorszámot osztottak azért, hogy az érkezési rendet fenn tudják tartani. Ilyen esetekben előfordult, hogy „a torlódásban egy-két hangadó, aki esetenként megfeledkezik magáról [...] drasztikus szavakat is használ”. A munkanélküli fiatalokról és felnőttekről a megyék nyilvántartást vezettek, melyben szerepelt a dátum, a név, a születési év, a lakcím, a foglalkozás, milyen munkakört vállalt, milyen a jelentkező szociális helyzete, tagja-e valamely szakszervezetnek. Ezen adatok alapján alakították ki a közvetítés sorrendjét. A kötelező munkaközvetítés bevezetése kedvezően hatott a munkaerő-helyzetre, mert a munkára jelentkezők száma magasabb volt, mint a rendelet megjelenése előtti időben, ugyanis „akik eddig a vállalatokat ostromolták, most közvetlenül az irodáknál jelentkeztek”. Mindezek ellenére a bejelentett, valamint az irányított munkahelyek száma nem emelkedett, viszont a rászorultságot jobban figyelembe vehették. 1959-ben a minisztérium körlevelet küldött a megyéknek, hogy munkaügyi osztályaik jelentést készítsenek a Minisztérium Területi osztályának a kötelező munkaerő-közvetítés bevezetése óta eltelt két hónapról. A körlevélben megfogalmazott szempontok alapján választ kerestek arra, hogyan fogadták a dolgozók és a vállalatok az általános munkaközvetítés bevezetését, milyen eredményeket hozott annak bevezetése, hány vállalat részére és milyen munkakörben adtak mentesítést a munkaközvetítés alól, vezettek-e nyilvántartást és milyen a munkaerő helyzet. A beérkezett jelentések értékelték a kötelező munkaerő-közVáltozások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején o----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 227 6 A munkaügyi miniszter 9/1959. számú rendelete értelmében „Debrecen, Miskolc, Szeged megyei jogú városokban, valamint Békéscsaba, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szolnok, Szombathely városokban - a vezető állások kivételével — valamennyi munkakörre kötelező a munkaközvetítés”. (1959. július 18.)
