Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
198 KERESZTES CSABA kés szóbeli információt őriztek meg az oktatáspolitika, a gondolkodásmód, a vitakultúra és a vezetők közötti alá és fölérendeltség korabeli viszonyairól. Vizsgálatom tárgya Kollégium 1961. évi ülésein lefolytatott, az oktatási viszonyok átalakítását célzó vitákat és hozzászólásokat tartalmazó jegyzőkönyvek anyaga. Az év legfontosabb változtatása az oktatási reform véghezvitele, amelynek kapcsán számos egyéb feladat és probléma is terítékre került (végrehajtási utasítások kidolgozása, tanévnyitó utasítások kidolgozása, a megyék munkájának ellenőrzése, vagy éppen a három éves terv végrehajtása).2 Az oktatásügy megreformálása és hatásai Az oktatásügy rendszerén a második világháború vége óta hajtottak végre módosításokat, illetve ahogy a hatvanas években mondták: azt „toldozgatták- foldozgatták”. Az ezt követően eltelt a több mint tizenöt évben a jelentős mértékű gazdasági és társadalmi változások újabb, teljesen új szabályozási rendszer megalkotását tették szükségessé. E szándékot erősítette az akkor zajló, illetve a közeljövőben végrehajtani szándékozott gazdasági átalakítások és fejlesztések sora. Ezen kívül sürgette még végrehajtásukat az ötvenes években nagyobb számban született korosztályok iskolába érkezése és az oktatási rendszer terheinek várható növekedése. Mindezekhez kapcsolódott a társadalmi tudat formálásának továbbra is fennálló igénye, amely elsősorban a fiatalság megnyerésére koncentrált. Az ötvenes és a hatvanas évek fordulóján a megfelelő párthatározatok meghozatala és előkészítő munka után 1961 -ben látták elérkezettnek az időt a részletes és átfogó jellegű jogszabályok meghozatalára. A „Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről” címmel ellátott 1961. évi III. törvény foglalta keretbe az alapvető szabályokat, míg a kapcsolódó törvényerejű rendeletek az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási szintek feladatait foglalták össze. A legfontosabb változások a következők voltak: A törvény meghatározta az oktatásügy irányítását, a pedagógusok feladatait, és rendezni igyekezett a társadalom és az iskola közötti viszonyt. A tankötelezettség időszaka nyolcról tíz évre emelkedett, 16 éves korig lett kötelező az isko2 Röviden a feldolgozott irattípusról: a gyorsírás és az ezt követő jegyzőkönyvi áttétel miatt gyakori a pontokkal jelzett kihagyás, főleg a jegyzetelők számára nem ismert személyek hozzászólásainál (pl. ... elvtárs:), illetve a hosszabb, érthetetlenebb beszédeknél, az egyszerre ketten megszólalók esetében. Emellett gyakori a félregépelés, a helyesírási hiba, s bár ezek egy részét átgépeléssel vagy kézzel javították, a bent maradtak is korjellemző értékűek.
