Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Mikó Zsuzsanna: Az 1963-as közkegyelemtől a kárpótlási törvényekig
MIKÓ ZSUZSANNA Értelmezi a tájékoztató azt is, hogy a visszaesők kérdésében hogyan kell eljárni. Eszerint a visszaesők teljes körű kizárását a kegyelemből kizárólag az államellenes bűncselekmények elkövetői esetében kell alkalmazni. A közkegyelmi rendelkezés előkészítése érdekében a Belügyminisztérium 1963. januárjában előkészítő anyagot állított össze annak érdekében, hogy a politikai vezetés fel tudja mérni a döntés hatásait. Az anyag egyrészt tartalmaz számadatokat, másrészt értékeli a korábbi kegyelmi intézkedések hatásait. Emellett javaslatokat is megfogalmazott a közkegyelmi rendelkezésekhez. Az előterjesztés alapján 1956-os események miatt összesen 12924 főt vontak felelősségre, ebből 8 173 főt bíróság útján, 4751 főt pedig közbiztonsági őrizet alá helyeztek. 1963 januárjában 957 fő politikai elítélt és 200 köztörvényes elítélt töltötte büntetését az 1956-os eseményekkel kapcsolatban. Értékelésük szerint a közvélemény részéről nagyon kedvező visszhangja volt a korábbi kegyelmi intézkedéseknek. Az amnesztiában részesülők közül a legtöbben vissza tudtak illeszkedni a társadalomba, azt viszont nem tagadják, hogy az értelmiségi, tisztviselői munkakörben dolgozók számára ez nem volt problémamentes. A kegyelemben részesültek politikailag passzívak, visszahúzódóak, nem jelentenek problémát. Összesen 19 fő ellen kellett ismét eljárást kezdeményezni, és további kb. 60 főt gyanúsítanak újabb bűncselekmény elkövetésével. A börtönökben büntetésüket töltőkkel kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a többségnél a megbánás jelei tapasztalhatók. A törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatban az Igazságügyminisztérium részéről több értékelés is született.8 A legkorábban született összefoglaló szerint a bíróságok nincsenek abban a helyzetben, hogy 1957. május 1-ig visz- szamenőleg megvizsgálják a köztörvényi ügyekben hozott ítéleteket, így a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről határozatot sem hivatalból, sem kérelemre nem tudnak hozni. A Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó osztálya állapítja meg a mentességet és gondoskodik a mentesítés feltüntetéséről. A Legfelsőbb Bíróság büntető és katonai kollégium tanácsvezetői értekezletének 1963. március 25-én kelt megállapítása szerint a felfüggesztett szabadságvesztés nem esik végrehajtási kegyelem alá. A Legfőbb ügyészség csoportvezető ügyésze 1963. március 27-én arról tájékoztatta az Igazságügyminisztériumot, hogy a Belügyminisztérium Bűnügyi nyilvántartó osztálya a nyomozó hatóságoknak, ügyészségeknek, bíróságoknak a büntető eljárás vagy operatív eljárások céljára az 1963. évi tvr vizsgálata nélkül adja meg az adatokat. 182 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------MN L OL XIX-E-l-i 20564/1963. MNL OL XIX-E-l-s 20355/1963.
