Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Soós Viktor Attila: A megtorlás éve
SOÓS VIKTOR ATTILA papokat állított munkába, akiket korábban már államellenes magatartás miatt elítéltek. Azt is felrótta a püspöki karnak, hogy illegális püspökök működnek Magyarországon, hogy illegális papszentelések folynak. Az államellenes bűn- cselekményeket és a homoszexuális tevékenyéget is összemosták: „Azt is meg kell állapítani, hogy egyes püspökök részéről a homoszekszuális [sic!] papokat is igyekeznek mentegetni, pedig erre mentség nincs, ez visszaélés a hívő emberek bizalmával és főképp visszaélés a fiatal nemzedékkel. Ez nem más, mint visszaélés és állam ellenes bűncselekmények nem függetlenek teljesen egymástól, mert az erkölcstelenségbe való belesodródás út az állam ellenes összeesküvés felé.”74 Kállai Gyula megemlítette, hogy az államvédelem bizonyítékkal rendelkezik egyes püspökökkel szemben terhelő adatokról, de ezt nem akarták felhasználni. A püspökök magas életkorára hivatkozott. Felszólította azonban a püspöki kart, hogy vizsgálja meg tagjait, és rekessze ki sorai közül azokat, akik érintettek. Az 1961-es letartóztatási hullám, a magyar katolikus egyházzal, illetve a püspöki karral szembeni fellépés jelezte, hogy minden eszközzel kész az államhatalom a hozzá nem lojális személyeket félreállítani. Akár adminisztratív úton az AEH-n keresztül, akár eljárás keretében a BM hathatós közreműködésével. Olt Károly az AEH elnöke 1961. február 22-én feljegyzést készített Kállai Gyula véleménye alapján a püspöki kar tennivalójával kapcsolatban.75 Kállai Gyula megszabta, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal gondoskodjon arról, hogy a katolikus püspöki kar rövid időn belül összeüljön, és a letartóztatások utáni helyzetet megvitassa a Kállai Gyulával lefolytatott megbeszélés alapján. Grősz József a püspöki kar elnöke, kalocsai érsek azon a véleményen volt, hogy a püspöki kar minél hamarabb üljön össze. Hamvas Endre Csanádi püspök ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy ráér a püspöki kar a tavasz folyamán ülésezni ebben az ügyben. Kállai Gyula és az ÁEH elvárása azonban egyértelművé tette a helyzetet. Az AEH elvárta, hogy a püspöki kar tartsa és tartassa be az 1950-es egyezményt, állásfoglalásban ítélje el az államellenes szervezkedést, és állapítsa meg: a püspöki kar feladata, hogy ne tűrje az egyház felhasználását államellenes szervezkedésben. Azt is elvárták, hogy a püspöki kar vesse fel, tagjai közül kik a felelősek a kialakult helyzetért, és tőlük határolja el magát.76 A Püspöki Kar engedve az állam nyomásának 1961. március 15-én körlevél102 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------74 MNL OL XIX-A-21-d-0021-l/1961. 75 MNL OL XIX-A-21-d-0021-3/196l. 76 MNL OL XIX-A-21-d-0021-3/1961.
