Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)
Rövidítésjegyzék
GECSÉNYI LAJOS 1942-BEN SZÜLETETT. AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN TÖRTÉNELEM ÉS LEVÉLTÁR SZAKON SZERZETT DIPLOMÁT. LEVÉLTÁROS A PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZET ARCHÍVUMÁBAN, IGAZGATÓ A GYŐRI MEGYEI LEVÉLTÁRBAN, MAGYARORSZÁG KÉPVISELŐJE BÉCSBEN AZ OSZTRÁK ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN, 1997 ÓTA A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FŐIGAZGATÓJA. CÍMZETES EGYETEMI TANÁRKÉNT OKTAT AZ ELTE BÖLCSÉSZKARÁN, FELELŐS SZERKESZTŐJE AZ MTA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETE FOLYÓIRATÁNAK, A TÖRTÉNELMI SZEMLÉNEK, FŐSZERKESZTŐJE A LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEKNEK. 1966 ÓTA PUBLIKÁL MAGYAR ÉS NÉMET NYELVEN A 16-17. SZÁZADI GAZDASÁG- ÉS KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNET TÉMAKÖRÉBŐL, AZ UTÓBBI ÉVEKBEN SZÁMOS TANULMÁNYA (ÉS EGY DOKUMENTUMKÖTETE) JELENT MEG AZ 1945 UTÁNI MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOKRÓL. 1956 novemberének első napjaiban Sík Endre veterán kommunista politikus, külügyminiszter-helyettes Walther Peinsipp osztrák követtel beszélgetve a következőképpen jellemezte a magyarosztrák kapcsolatokat: „Olyanok vagyunk, mint az elvált házastársak, akik miután arra kényszerültek, hogy életük végéig továbbra is egymás mellett éljenek, nem feledhetik a múltat és nem vitatkozhatnak állandóan. Mégis nagyon gyakran vitatkoznak, azután inkább a szebb napokra emlékeznek, mintsem a rosszabbakra, s végül odajutnak, hogy az utolsó pillanatig ki kell jönniük egymással. Minél idősebbek lesznek, annál megértőbbekké és okosabbakká válnak...” Az évszázadokon át jóban és nem kevés rosszban, vitában, harcban együtt élő két ország kapcsolatát a második világháborút követő években a nagyhatalmak döntései határozták meg. így kerültek a világ- rendszereket szétválasztó „vasfüggöny” két oldalára, pontosabban e rendszerek határvidékére. A kötet 1945 májusától 1956 októberéig 119 dokumentum tükrében mutatja be ezt a folyamatot. Miként kísérelték meg helyre állítani a hagyományosan szoros kapcsolatokat az első években, miként alakult ki kis híján állóháború 1948 után a közös határon és hogyan jutottak 1955 kora nyarától 1956 őszéig az aknazár megszüntetéséig, a mindennapi kapcsolatok rendezésének lehetőségéig.
