Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

nyílt akciót kezdeményezett az Ausztriában élő magyar politikai emigránsok ellen.36 Ezek az akciók sorozatos botrányokat idéztek elő, amelyek 1951 októberében csúcsosodtak, amikor egy volt csendőrtiszt meghiúsult elrablását követően a sajtóban azzal vádolták meg a magyar követséget, hogy a Bankgassei épület pincéjében börtönt épít, ahol Magyarországra szállításuk előtt az elfogott emigránsokat tartják.37 Miután Ferdinand Graf államtitkár egy sajtónyilatkozatban felszólította a követséget, hogy tisztázza az ügyet több fordulós diplomáciai jegyzékváltás bontakozott ki Budapest és Bécs között.38

A hidegháborús állapotoknak megfelelően 1950-től - függetlenül a kelet-ausztriai szovjet megszállási zónától - állandósultak a fegyverhasználattal járó határincidensek, amelyek középpontjában többnyire a magyar menekülők üldözése állt. Az osztrák polgári politikusok egy része gazdasági retorziókat mérlegelt Magyarország ellen.39 Ezek az esztendők a hidegháború mélypontjának bizonyultak, ám bizonyos kérdésekben ennek ellenére - ezen a téren, kétségkívül szoros összefüggésben az ausztriai szovjet jelenléttel - megmaradt a párbeszéd. így 1950-1951 folyamán még egyeztető tárgyalások folytak a közös vasúti határállomások használatáról. Amikor az Államvédelmi Hatóság a követelésére a magyar személyzetet visszavonták a pamhagen/ pomogyi állomásról Mexikópusztára, és felmerült a lehetősége valamennyi állomás megszüntetésének a pénzügyminisztérium és a közlekedési minisztérium képviselői külkereskedelmi, vasútforgalmi és pénzügyi érdekből egyöntetűen azok fenntartása mellett foglaltak állást. Ezt erősítette meg a külügyminisztérium is, amikor kérte, hogy az ÁVH vegye ezt figyelembe.40 A gazdasági szempontok voltak a meghatározók a kereskedelmi kapcsolatokat illetően is, amikor évről-évre meghosszabbították az árucsere megállapodásokat. (Ezek értékét csökkentette, hogy a magyar kormány 1949 végén tárgyalásokat kezdett az ausztriai szovjet vagyonok igazgatóságával - USIA - egy külön szerződés megkötéséről, amelynek alapján az osztrák hatóságok megkerülésével került volna sor magyar áruk exportjára.41) Az osztrák kormányzat erőfeszítései láthatóan arra összpontosultak, hogy megkísérelje a határkonfliktusok kezelését, noha erre igen csekély lehetőség volt.

Ebben az időben rendszeresen előfordult, hogy a magyar területre áttévedt, vagy ide utazott osztrák állampolgárokat az Államvédelmi Hatóság letartóztatott és évekre internált. Két 1949-ben illegális határátlépés és

36 Gecsényi Lajos: Omega jelenti. ÁVÓ kontra osztrák elhárítás. In: História 15. (1993) 11-12.

37 Tageszeitung 1951. október 18.

38 MÓL XIX-J-1-j Ausztria 5/e KüM 002289/1951

39 MÓL XIX-J-1-j Ausztria IV 26. KüM 001721/1950 (Mátrai Tamás követ jelentése)

40 MÓL XIX-J-1-j Ausztria 5/h KüM 011134/1951

41 Béréi Andor miniszterhelyettes az ügyben bizalmas levelet küldött Hajdú József ügyvivőnek. Ebben azt írta: „E megállapodás független lenne az Ausztriával kötött árucsereforgalmi egyezménytől és lebonyolítása természetesen avval járna, hogy jelentős értékű magyar cikkeket vinnénk be Ausztriába sepciális célokra. ...[a megállapodás] a mi számunkra is előnyös kereskedelmi szempontból, azonban esetleg bizonyos bonyodalmakra vezethet az osztrák hatóságokkal..” (MÓL XIX-J-l-u Külügyminiszterhelyettesek iratai. Béréi Andor iratai. (Bécs) 7. 613-B/1949)

26