Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

deklődésre számot tartó társadalombiztosítási kérdésekről.15 1947-ben több egyezménytervezetet - köztük a legjelentősebb kishatárforgalmi meg­állapodást - már parafáltak. Megállapodás született arról is, hogy az ún. pozsonyi hídfőhöz tartozó községek (amerre a régi bécsi országút haladt) Csehszlovákiához történt átcsatolását követően közvetlen közúti összeköt­tetést létesítsenek a hegyeshalmi-nickelsdorfi közút kiépítésével.16 A kap­csolatoknak ezt a fázisát, ha korlátozott módon is, de pozitív szakaszként értékelhetjük.17 Az ún. soproni kérdés, azaz a régi osztrák területi igények körül (össze­kötve a magyarországi németek kitelepítésével) különböző helyi szerveze­tek és egyesületek által 1945 októberében a sajtóban, majd 1946 tavaszán a kommunisták és a szociáldemokraták által a parlamentben is felszított kampány érdemben nem befolyásolta a kapcsolatok alakulását. Az osztrák kormány képviselői 1946 késő tavaszán végképp elhatárolták magukat ezektől az akcióktól.18 A legjelentősebb tényleges előrelépés természetszerűen a kereskedelmi kapcsolatok terén született: 1947 március 11-én fizetési,19 majd 1948. júni­us 3-án árucsere megállapodásokat írtak alá.20 Az előbbi az elvi kérdéseket tekintve majd 15 esztendőn át a kereskedelmi kapcsolatok keretéül szol­gált, míg az árucsere-szerződés a kereskedelmi kapcsolatok felügyeletére és folyamatos megújítására egy kormányközi vegyes-bizottságot állított fel. A régi politikai jogi és gazdasági kapcsolatrendszerhez történő visszaté­rési folyamat, a demokratikus berendezkedésű államok között szokásos vi­szony továbbfejlesztése 1947 késő őszétől mindinkább akadozni látszott. Ebben nyilvánvalóan nem Ausztria korlátozott szuverenitása, hanem a nemzetközi helyzet változása, a nagyhatalmi ellentétek kiéleződése és a kommunisták magyarországi befolyásának erősödése játszottak szerepet.21 Az ún. jobboldali összeesküvési ügy, majd Nagy Ferenc miniszterelnök el­távolításának ausztriai sajtóvisszhangja - elsősorban a Die Presse és az 15 MÓL XIX-J-1-k Ausztria 9/a KüM 70278/7/1946 16 Lásd a 41. sz. dokumentumot. 17 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján megjelent ausztriai tanul­mánykötetben (Die ungarische Revolution und Österreich 1956 Hgb. von Ibolya Mürber und Zoltán Fónagy, Czernin Verlag, Wien) Martin Pammer ezzel szemben egybe mossa és negatívan ítéli meg az 1946-1956 közötti évtizedet, nem érzékelvén az 1947/1948-ban bekö­vetkezett törést, (i.m. 132.) 18 Vö. Klaus Fiesinger: Ballhausplatz-Diplomatie 1945-1949. Reetablierung der Nachbar­schaftsbeziehungen und Reorganisation des Auswärtigen Dienstes als Formen außenpoliti­scher Reemanzipation Österreichs (Tuduv-Verlag München 1993) 309-315. A magyar politi­kai élet vezetői és a közvélemény igen élesen reagáltak az Ausztriából érkező hírekre. Id. Antall József újjáépítési miniszter a kormány 1946. április 8-i ülésén is szóba hozta Burgen­land kérdését, mondván, hogy „az osztrákok éppen olyan bűnösök voltak, mint mi, ha revízió­ról lenne szó feltétlenül kellene valamit Burgenlandból is visszakövetelni. Ott értékes magyar lakosság van.” (Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei i.m. 470.) 19 MÓL XIX-J-1-f Lejárt nemzetközi szerződések. Ausztria 2. 20 MÓL XIX-J-1-f Lejárt nemzetközi szerződések. Ausztria 2/1 Melléklet. 21 A nemzetközi helyzet változásának folyamatára, a hidegháborús helyzet kialakulására Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében 1945-1990 (Gondolat, Budapest 2004) 37-52. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom