Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 3. Jogsértések és a közösségi fellépés
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 83 szabadságukat, hogy vámot csak a szombati vásár idején szedhetnek a várnagyok a településen.302 A következő évben a pataki tanács már egy egykori polgártársuk érdekében írt levelet a leleszi konventnek, miszerint azok ok nélkül lefoglalták volna az illető minden javát, ökröket és gabonát.303 Az egyébként, hogy az egykori pataki lakos a volt lakóhelye vezetőihez fordult ebben az ügyben, bizonyítja, hogy milyen tekintélyt tulajdonítottak a civitasok jogállásának a 14.században. Pál országbíró és királynéi tárnokmester 1340. január 24-i oklevele szintén egy ilyen kollektív fellépésről tájékoztat bennünket. Ez alapján 1338-tól Patak város és Sóvári János fia László mester perben álltak egymással a Patak melletti Halászszeg birtok ügyében. Többszöri halasztás után végül megjelent a lakók nevében a város bírája és két polgára a tárnokmester előtt, ahol megállapítást nyert, hogy a birtok a Sothozatalna nevű halászóhellyel, szántókkal és legelőkkel együtt kizárólag a polgárok tulajdonát képezi, ezért a tárnokmester nekik ítélte azt.304 Patak városa így tehát végül is nagy sikert könyvelhetett el: birtokpert nyert a Sóváriakkal szemben. A közösség azonban akkor is megvédte polgárait, ha azok törvénytelenséget követtek el. Ismerünk ugyanis két olyan esetet, ami okot ad az ilyen irányú gyanakvásra. Bebek György királynéi tárnokmester 1363. évi oklevele szerint Szécsi Miklós fia György pert indított Patak városa ellen, amely ügyben egyébként I. Lajos király és Zemplén megye korábbi okleveleit is bemutatta. Panasza szerint a pataki temetőben a bírák (!) és a polgárok meg akarták őt ölni, sőt, meg is sebesítették. Erre a város képviselői azt vallották, hogy ők ebben a dologban ártatlanok és nem tudják, ki volt az, aki a tettet elkövette. A király elrendelte, hogy a két bíró, valamint a város három seniora jelenjenek meg a pataki plébániatemplomban és tegyenek tisztító esküt az ispán és a szolgabí- rák előtt, vagy pedig azok részéről, akik bűnösek voltak a dologban, adassék a sértettnek teljes igazságszolgáltatás. A kitűzött időpontban azonban a patakiak nemhogy az esküt nem tették le, de még csak meg sem jelentek. Később viszont az eskü elhalasztását kérték, a tárnokmester ezért új határidőt tűzött ki az ügyben.305 Bár a későbbi fejleményekről sajnálatos módon már nincsen 302 „Mathius rufus vicecastellanus magistrorum Nicolai et Pauli filiorum Lachk castellanorum de dicta Pattiak, a Leukes jobagione magistri Ladislai dicti Lengen et etiam ab alio homine, videlicet iobagione magistri Emerici filii Symonis nobilium de Kalio, ratione non solutionis tributi in medium nostri ferialibus diebus existenti duas vaccas culpis eorum nullis exigens ab eisdem abstulit, quia in medium nostri ferialibus diebus preter sabbatum diem, cum forum celebratur iuxta nostram libertatem privilegialem ab antico approbatam, nullus castellanus tributum recipere potest" - DL 51 842. 303 DF 219 478.: „dicit nobis Blasius filius Laurentii condam concivis noster, quod omnia sua bona, videlicet boves et fruges nullis culpis suis exigentibus in medium vestri arrestassetis". A tanács kéri a lefoglalt javak visszaadását, azonban azt is hozzáteszi, hogy amennyiben az illető tartozott volna valakinek, azt elégítsék ki abból. 304 Anjou XXIV. 50. sz. 305 A sértett a bírókkal és a polgárokkal szemben a következőket vallotta: „ydem iudices et cives ipsum in cymiterio ecclesie in eadem Patak reperientes, nullis culpis requirentibus, interfice-
