Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján Ъ7 reménye nélkül minden javát Perényi Péter egykori székelyispánnak ajándékozta, fia született, ezért most Perényi a megállapodás szerint minden birtokát visszabocsátja neki.1471419-ben a király Tolcsvát más birtokokkal együtt Upori István erdélyi püspöknek adományozta.148 A század nagy részében ezután a település az Uporiaké volt, de a Csicseri Fodor és Csicseri Ormos, valamint a Cekei családok is rendelkeztek itt birtokrészekkel, s emellett a terebesi pálosok szőlőkkel.149 A középkor végén Tárcái János, majd Perényi Miklós lett Tolcsva földesura, utóbbinak a családja egészen 1567-ig.150 Tolcsva templomának a Boldogságos Szűz volt a védőszentje és a középkor végén oltáros papjait is ismerjük.151 A mezőváros tanácsáról az első adatunk 1505-ből származik. Tolcsva élén ekkor két bíró és négy esküdt állt.152 A településen Eperjes város több közösségi tulajdonú szőlőbirtokkal is rendelkezett a középkor végén. Vámosújfalu Tolcsva történetével szoros párhuzamba állíthatók a vele sokáig egy birtoktömbbe tartozó Vámosújfalu középkori eseményei is, hiszen birtokosuk a kezdetekben ugyanúgy a Tolcsvai rokonság volt, így a földesurak változása itt is nagyjából hasonlóan alakult. Ennek megfelelően 1398-ban a település fele Debrői István kezébe került, majd pedig a Kérieké lett. Később több családnak is volt itt birtokrésze. 1403-ban Szinnai Dezső fiait, Domonkost és Jánost, valamint Márton fia Berecket és Pétert iktattatta be Zsigmond király bizonyos újfalui birtokrészbe.153 1405-ben hallunk először Újfalu vámjáról, majd pedig 1410-ben, amikor a települést Perényi Péterre hagyták.154 1419-ben már mint „Vámosújfalu" szerepel Zsigmond azon oklevelében, amelyben az Uporiak birtokbalépését foglalták írásba.155 147 ZSOII. 7565. sz. és ZSO V. 1584. sz. 148 ZSO VII. 302. sz. Ebből egyébként a későbbiekben további pereskedés származott Upori Imre fia László és Perényi Péter között 1421-ben. - DL 71 948. 149 Csánki I. 339., illetve Bándi: Pálosok oklevelei 683-684. A Cekeiek legkorábban 1505-től rendelkeztek itt résszel, és provisoruk is volt a településen: DF 229 262. és DL 72 105. 150 Pauleczki: Tolcsva 23-24. 151 Kovács B.: Az egri egyházmegye 44. Papja 1332-1337 között 3 és 9 garas közötti tizedet fizetett. - MVH I. 324., 340., 361. A templom említése többek között: ZSO I. 5467. sz. 1517-ben Napkori Benedek tolcsvai oltárigazató szerepel egy adásvételi szerződésben, mint elidegenítő. - DF 229 539. A helyi oltáros papra vonatkozó adatot tartalmaz még: DF 229 629. (1520). 152 DF 229 261. 153 ZSO II. 3593. sz. 154 ZSO II. 3778. sz. és ZSO II. 7565. sz. A birtoklástörténetre vonatkozóan lásd összefoglaló jelleggel Sipos: Vámosújfalu 27-39. Zichy VI. 535. 155
