Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 53 1465-ben Mátyás arra is engedélyt adott az országbírónak, hogy udvarházát erődítésekkel lássa el.121 A birtoktömb egészen a középkor végéig a Pálóciak kezében volt, míg Újhely mezővárosának különféle részeit emellett más birtokosok, így a homonnai Drugethek, a leleszi prépost és Bácskái István is bírta több-kevesebb ideig zálogban.122 A Pálóciak egyébként nem csak Patakon tartottak fenn lakóhelyet. 1516-ban ugyanis Pálóci Antalnak és Mihálynak Újhelyen is volt egy háza, bár nem tudjuk, hogy ez pontosan milyen volt, és hogy valóban megszálltak-e ott.123 Patak és Újhely történetéről összességében elmondható, hogy már a 14. században meglehetősen városias képződmények lehettek (főleg az előbbi), és ilyen előzmények után kerültek a 15. századra a mezővárosok közé.124 Mellettük röviden szólnunk kell a környező, vizsgálni szándékozott települések történetéről is. 121 DL 16 155. Legkésőbb 1493-ra ez meg is történt. Védművei azonban nem lehettek jelentősek, mivel a forrásokban is csak „castellumként" szerepel. Lásd Détshy: Sárospataki vár 183. 122 Csánki I. 339-340. 123 Bándi: Pálosok oklevelei 680-681. 124 Újhely 1334 és 1518 között összesen tizenháromszor szerepel civitas néven a forrásokban. Ebből öt alkalommal a 14. században, nyolc esetben pedig azután nevezik így, leginkább a helyi közösség. Az ezzel kapcsolatos jelzeteket részletesen lásd alább, a 316. jegyzetben. Korai villa elnevezései a 14. század első harmadában lassan kikoptak a használatból. Tringli: Sátoraljaújhely a középkorban 257. Oppidumként Újhely 1392-ben szerepelt először (Krassó III. 221.). A15. századtól egyre inkább ez lesz a domináns megnevezése a településnek az oklevelekben: 1392 (Perényi 163. sz.), 1411 (Károlyi 1.577.), 1414 (ZSOIV. 2183. sz.), 1469 (DL 16 933.), 1497 (DF 216 114. - egy újhelyi polgár magánlevelében!), 1502 (DF 216 531.), 1503 (Iványi: Eperjes 884. sz.), 1506 (DF 216 861.), 1515 (DL 22 710.), 1519 (DF 217 806.), stb. Saját oppidum említései azonban viszonylag későiek, azaz a civitas-lét emléke és - világi földesúri függésbe kerülve - igénye viszonylag sokáig élt a helyiek körében: 1504 (DL 67 367.), 1505 (DL 35 797.), 1509 (DL 21935.), 1513 (DF 217 307. - ebben ugyanakkor egyúttal civitasnak is nevezik városukat!), 1515 (DF 217 474.), 1521 (DF 217 937.). Patak a 14. század első felében még általában villának neveztetik a forrásokban. Pl.: 1305 (DL 57 233. - az élén villicus állt!), 1310 (DL 1759.), stb. Első civitas említését Csánki Dezső 1326-ra teszi (Csánki 1. 338.), míg első oppidum említése 1392-ben ugyanabban az oklevélben szerepel, amelyből az első újhelyi oppidum említés is ismert (Krassó III. 221.). 1429-ben a Zsigmond-féle kiváltságlevél Patakra a „civitatem nostram seu opidum Naghpathak apella- tum" kifejezést használta, míg a településnek a Bodrog túlpartján álló része több birtok felsorolásában csak falu: „cum villis Kispatak alio nomine Wypathak..." stb. DL 12 092. Az biztos, hogy 1348-ban, 1356-ban és 1358-ban már saját magukat is civitasnak tartják (DL 76 896., DF 219 468., DL 77 244.), ahogy a tanács a rongálódás miatt datálhatatlan, valószínűleg 1358 és 1360 körűire keltezhető kiadványában is a „territorio civitatis nostre" kifejezést használja. - DL 47 939. Civitasként szerepel még: 1340 (DL 3289.), 1366 (DF 219 563.), 1369 (Zichy XII. 36.), 1373 (DL 77 553.), 1390 (CDH X/l. 611-612.), 1397 (CDH X/8. 433.), 1409 (ZSO II. 6928. sz.), stb. Nem sokkal a középkor lezárulta után, 1535-ből - a már említett, középkori anyagból áthelyezett oklevélből (lásd 54. jegyzet) - is ismert egy „civitas Sárospatak" kifejezés. A 15. századi, Patakkal kapcsolatos „oppidum"-adatokra néhány példát említ Csánki I. 338. Oppidum még: 1392 (Perényi 163. sz.), 1411 (ZSO III. 536. sz. - DF 220 554.), 1412 (ZSO III. 2935. sz.), 1436 (Zichy VIII. 591.) stb. A középkor végén mindenesetre már a mezőváros lakossága is egyre inkább oppidumnak nevezte Patakot: 1491 (DL 19 715.), 1508 (DF 229 328.). Néha azonban - minden bizonnyal azért, mert birtokjogi szemszögből beszélnek róla - possessio: 1414 (DF 220 714.) stb. A felsorolt pataki és újhelyi példákra lásd Gulyás: Civitas vagy oppidum 394-395.
