Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
48 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (vagy a már említettek szerint talán még inkább 1261) után épült, mégpedig a pálos gyakorlattól eltérően nem a településtől távol, hanem annak északi szélén. A kolostor remetéinek első említése 1281-ből származik, a hozzá tartozó templom valószínűleg a 14. században keletkezett.97 A 15. század végén az egyház már mint „Szűz Mária és Szent Egyed-kolostor" szerepel a forrásokban.98 A kolostor azért is volt jelentős, mivel zácará-központ volt. Nyilvánvalóan a közeli regéci, a gönci és a Göncruszka melletti Szent Katalin pálos kolostor tartozott a fennhatósága alá.99 A kolostor és a helyi egyházak viszonyára jó adalék, hogy a pataki plébános a Ronyva-folyón túli tizedekből 1310 előtt, valószínűleg már a 13. század folyamán 70 kepével tartozott a pálosoknak, mégpedig vegyesen búzában, rozsban és árpában.100 A helység nyugati részén állt egy - valószínűleg Károly Róbert által valamikor 1324 előtt alapított - ágostonrendi kolostor is, amelynek Szent István király volt a védőszentje, míg később, a 14. század közepétől titulusa kettőssé vált: a másik patrónus a Boldogasszony lett, azonban a legtöbbször továbbra is csak Szent István kolostorként emlegették. Szőlői, rétjei, halastava és malma is volt a településen, jobbágyai pedig külön utcában éltek, mely élén a középkor végén, 1499-ben már saját bíró is állt. Az ágostonos intézménynek a település mindennapi életében játszott szerepe - szemben a pálosokkal - sajnos szinte alig adatolható okleveles forrással.101 András egri püspök. Solymosi: Pálos remeteélet kezdetei 22-23. és Hervay Ferenc Levente: Pálosok. In: KMTL 524. 97 Joó: Sátoraljaújhelyi pálos kolostor 129. és 149. Szintén 1258-as alapításról beszél Csánki I. 340. és Guzsik: Pálos rend 60-61., F. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 70., valamint Hal- kovics: Sátoraljaújhelyi pálosok 191. A kolostor, a város és a vár pontos elhelyezkedésére lásd Détshy Mihály térképét - Détshy: Sárospataki vár 187. Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 390. A három egyház elhelyezkedése a mezőváros határain belül szemléletesen látszik Tringli István térképén. Uo. 396. 98 Bándi: Pálosok oklevelei 705. A kolostor „Szűz Mária és Szent Egyed" patrocíniummal szerepel 1434-ben, Ónodi Czudar János felesége, Hedvig adománylevelében. A kolostor középkor végi új elnevezésének teljes megjelenése pl. DL 17 631. (1474): „fratribus heremitis ordinis Sancti Pauli primi heremite in claustro superiori(!) pro honore Beate Marie virginis Egidiique fundato". Az új elnevezés alatt is a régi kolostort kell érteni. 99 A helyi pálos vikáriusok a középkor végéig rendszeresen feltűnnek az újhelyi birtokügyekben. A vikárius egyik legelső említése 1380-ból származik: „frater Nicolaus et frater Mathias, in persona vicarii claustri sancti Egidii de eadem Vyhel" - DF 233 939. A vicaria-szervezet a ferences custodia- és a domonkos contrata-szervezettel mutatott hasonlóságot. Hervay: Pálos rend elterjedése 167-168. A pálos rend szervezetére vonatkozóan lásd még Mályusz: Egyházi társadalom 259. Történetét részletesen tárgyalja Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 390-394. Az újhelyi klastrom jelentőségét alátámasztja a viszonylag magas szerzetesi létszám is, ez maximálisan 18-20 főt jelenthetett. A vicaria-központok általában népesebbek voltak a többi intézménynél. F. Romhányi: A pálos rendi hagyomány 292-293. A regéci kolostorra nézve lásd Belényesy: Pálos kolostorok 10-15. A másik két intézményről a későbbiekben még lesz szó. 100 Anjou II. 913. sz. 101 Az ágostonos és pálos kolostort gyakran öszekeverték a történeti munkákban. Détshy: Sárospataki vár 179-180. szerint az ágostonos kolostor épülete eredetileg a pálos helyén állt. 1325-ben azonban a két kolostor között malomper zajlott, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy valóban
