Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 45 Az újhelyi kiváltságlevelet a 13. század folyamán még kétszer megerősítették. Ezek közül az első, 1284. évi megerősítés további fontos információkat tartalmaz. Átírja ugyanis azt az oklevelet, amelyben IV. László király visszaadja a városnak a tőlük korábban elvett Táj, Borsi, Kovácsi és Obizligete (Toy, Borsi, Ko- achy, Obizligety) birtokokat.82 Újhely itt tehát birtokosként lépett fel. Az esemény egyúttal a városnak a királlyal való jó viszonyára is felhívja a figyelmet. Végül a harmadik megerősítés III. András király nevéhez fűződik (1291. január 5.).83 Érdemes még néhány szót szólnunk a két településen álló egyházi intézményekről is. A helyi plébánosok az ingatlanügyek során oklevélkiadóként, a kolostorok - leginkább az újhelyi Szent Egyed-kolostor és más környékbeli pálos intézmények - pedig mint az ingatlanforgalomban aktívan részt vevő felek, fontos szerepet játszottak a hegyaljai mezővárosok életében. Az első ismert pataki templomépület egy rotunda volt, amely a jelek szerint a 11. század közepén épülhetett királyi kápolnaként.84 Királyi kápolna mivoltát bizonyítja egyébként az is, hogy nincsen mellette korabeli temető, tehát nem plébániatemplomról van szó. Emellett nyilvánvaló módon királyi udvarháznak is kellett lennie a városban.85 A 14. század közepéig a pataki plébániatemplomról és annak titulusáról nincsen közelebbi adatunk, ám néhány plébános nevét így tak. A helyzet valószínűleg a 14. század végéig, azaz a királyi birtoklás lezárulásáig fennállt, amikor a patronátus - a birtokkal együtt - a Perényiekre szállt. A kérdés részletekbe menő kifejtésére lásd Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 382-385. Kiváló párhuzam a korai királyi birtoklás és a kiváltságolt egyház kapcsolatára a középkori Pápa esete is, amely Patakhoz és Újhelyhez hasonlóan a kezdetektől királyi birtok, panisdatorok lakhelye volt. Ennek volt köszönhető, hogy Szent István vértanú tiszteletére épült egyháza a királyi egyházakra jellemző módon szintén exempt volt, az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. Solymosi: Pápa 33. 82 1284. szeptember 24., AÚO IX. 391.: „quasdam possessiones ipsorum Toy, Borsi, Koachy et Obizligety vocatas, ad eandem villam Wyhel pertinentes, que ab eisdem fuerant alienate, ab omnibus auferendo reddidimus et restituimus eisdem eo iure, et ea plenitudine, sicut antea dinoscuntur possedisse." A településhez tartozó négy, később a tokaji uradalmon belül is önálló egységet alkotó birtok lokalizálására lásd Tringli: Sátoraljaújhely a középkorban 248-249. 83 ÁÚO X. 25. 84 Ez nem azonos a hospeskiváltságban szereplő Szent Miklós-egyházzal, amely értelemszerűen az ekkor még valószínűleg Patak részét képező Bodrogolasziban állt. - Détshy: Pataki templom 89. Kovács Béla a pápai tizedjegyzék alapján Bodrogolaszi templomát látja a Szent Mik- lós-templomban, az 1201. évi hospeskiváltság kapcsán azonban Patak templomaként beszél róla, tévesen. Kovács B.: Az egri egyházmegye 43-44. vö. MVH 250., és 340. 85 A rotundát Gervers-Molnár Vera tárta fel az 1960-as években. Véleménye szerint ez a város egykori, orsószerűen kiszélesedő főutcáján, a központban állt. A királyi udvarház feltételezett helye ugyanakkor a mai Bodrog-híd közelében van. - Gervers-Molnár: Pataki templom 143-144. Szűcs Jenő szerint lehetséges, hogy Patakon is megvolt a curia - capella - mercatum hármassága, ami más királyi udvarházak esetében is megfigyelhető. A pataki szombati heti vásár, ami a 14. században már igazolható a településen, is ezt bizonyítja, hiszen ez általában archaikus, legtöbbször 11. századi eredetű szokott lenni. - Szűcs: Sárospatak kezdetei 18-19. Nem véletlen, hogy már az Árpád-korból is többször kimutatható. Püspöki Nagy: Piacok 80., 97., 129., 154., 156. és 160. Az, hogy mikor tették át a vásár napját vasárnapról szombatra Magyarországon, kérdéses. I. Béla, I. Géza és Szent László neve is felmerült már ezzel a rendelkezéssel kapcsolatosan. Uo. 161-162. A pataki vásár említése egyébként 1359-ből már ismert: „sabbatum diem, cum forum celebratur" - DL 51 842.
